A régészek, a történészek és a helyi lakosság felháborodására elkezdődött a több milliárd dolláros nemzetközi repülőtér építése a Machu Picchu közelében fekvő Chincheroban. A buldózerek már tisztítják a területet a festői inka városban: 3800 méterrel a tengerszint feletti magasságban több millió tonnányi földet szállítottak el az inkák szent völgyének kapujában. Ez a terület egykor a mai Kolumbiától Argentínáig nyúló civilizáció szívének számított és a 15. században élte fénykorát a világ legnagyobb birodalmaként.
Ez egy szó szerint épített táj, olyan teraszokkal és útvonalakkal, amelyeket az inkák terveztek. Ezt egy repülőtér egészen biztosan elpusztítaná
– mondta Natalia Majluf, a Cambridge Egyetem perui művészettörténésze, aki petíciót szervezett az új repülőtér ellen.
A Machu Picchu feltételezhetően egy kövezett út mentén terült el, amely részét képezte annak a 40 ezer kilométeres hálózatnak, amely átszelte az egész hatalmas Inka Birodalmat, a hegyektől a tengerpartig.
Az inkák szent völgyébe a látogatók jelenleg elsősorban a cuscoi repülőtérről érkeznek, amely azonban csupán egyetlen kifutópályával rendelkezik és csak korlátozott számú és méretű repülőgépeket tud fogadni. A tervezett repülőtér azonban lehetővé teszik a közvetlen járatokat Latin-Amerika és az Egyesült Államok nagyobb városaiból. Nem véletlen, hogy a kivitelezésre benyújtotta ajánlatát több dél-koreai és kanadai építőipari cég is.
A projekt bírálói azt is jelezték, hogy a repülőgépek várhatóan a közeli Ollantaytambo és annak 134 négyzetkilométeres régészeti parkján haladnak át, ami „potenciálisan kiszámíthatatlan károkat okozhat az inka romokban".
Azért is aggódnak, hogy az építkezés kimerítené a Piuray-tó vízgyűjtőjét, amelyre Chinchero városa támaszkodik.
Ironikusnak és ellentmondásosnak tűnik, hogy csupán húsz percre a Szent völgytől, az inkák kultúrájának magjától akarnak repülőteret építeni
– magyarázta Pablo Del Valle, cuscoi antropológus. – Nem hiszem, hogy akad olyan régész vagy történész, aki a területen dolgozik, és nem írta alá a petíciót.
A petícióban arra kérik a perui elnököt, Martín Vizcarrat, hogy vizsgálja felül vagy helyezze át a repülőteret Chincheroból. Utbbi hat évszázaddal ezelőtt királyi birtokként épült az inka uralkodó, Túpac Inca Yupanqui számára. A helyi gazdaság a gazdálkodásra és a turizmusra épül alapul, és a látogatókra támaszkodik.
Békésen élünk itt, nincsenek tolvajok, nincsenek bűnözők, ám attól félünk, hogy ha megépül a repülőtér, sok minden megváltozik
– mondta Alejandrina Contreras helyi árus a The Guardiannek. –
A repülőtér megépítése azonban Cusco városa számára elengedhetetlen, így számos tanulmány bizonyította annak létjogosultságát.
Luis Cusicuna polgármester azt mondja, hogy a helyi vezetők már az 1970-es évektől kezdve törekednek egy második, nagyobb repülőtér építésére. A beruházók mintegy 2500 munkahelyet is ítélnek, miközben több család tekintélyes vagyonra tett szert a mezőgazdasági területeik értékesítésével.
Az új repülőtér helyszíne azonban „sok kárt okoz a Cusco egyik legfontosabb turisztikai kínálatának, amely igazi festői szépség" Mark Rice, a Machu Picchu: a turizmus politikája a huszadik századi peruban (Machu Picchu: The Politics of Tourism in Twentieth-Century Peru) című könyv szerzője szerint. Hozzátette azt is, hogy „jogos az aggodalom az miatt, hogy a Cusco infrastruktúrája jelentősen korlátozott".
A legnagyobb problémát az generálja, hogy Machu Picchu annyira egyedülállóan dominál a perui turisztikai kínálatban, mint semmi más, ezért egyedi és rengeteg turistát vonz
– hangsúlyozta. – A leginkább ahhoz tudnám hasonlítani, hogy az Egyesült Királyságba utazók egyértelműen meglátogatják a Stonehenge-et.
A látogatói szám ilyen mértékű növekedése miatt Peru már szigorította a helyszínre vonatkozó belépési követelményeket, és korlátozta a reggeli és délutáni turnusok látogatását. Machu Picchut és a mintegy 32 592 hektáros, természetes környezetét 1981-ben „perui történelmi szentély" címmel ruházták fel, mint különlegesen fontos kulturális értéket őrző szent területet.
Az UNESCO az Emberiség Kulturális és Természet Örökségévé nyilvánította 1983-ban, és 2007-ben a Világ Új Hét Csodájának egyike lett.
Az egykori Inka Birodalom romvárosa egy csaknem megközelíthetetlen hegynyergen bújik meg, amelyet 1450 körül Pacsakutek Jupanki inka király parancsára építettek és csak 1570-ben hagytak el. Az izgalmas fekvésű régészeti lelőhely legszentebb pontjai az Intihuatana – „az a hely ahová kipányvázták a Napot"–, a Naptemplom és a Háromablakos templom.
Ez a legfontosabb idegenforgalmi látnivaló Peruban, amely naponta körülbelül 2200 látogatót fogad.
A turisták jellemzően helikopterjáratokkal, vagy az úgynevezett „inka úton" négynapi gyaloglással, esetleg vasútvonalon közelíthetik meg a helyet. Az UNESCO most már azzal a szankciót helyezte kilátásba, hogy Machu Picchut a veszélyes világörökség listájára helyezi.