A Science című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányuk szerint egy nyugat-ausztráliai teleszkóp észlelte a rádióhullámokat, amelyek egy 3,6 milliárd fényévnyire lévő, Tejútrendszer nagyságú, közepes galaxis pereméről eredt. A gyors kozmikus rádióhullám-kitöréseket 2007-ben fedezték fel, azóta 85-öt észleltek.
Többségük "egyszeri" volt, kis részük "ismétlődő", ezek ugyanazon helyről érkeztek.
2017-ban a csillagászok megtalálták egy ismétlődő eredetét, egy galaxist, de az egyszeri kitörések helyét jóval bonyolultabb meghatározni, mivel a gyors löket kevesebb mint egy millimásodpercig tart.
A CSIRO csillagászai kifejlesztettek egy technikát a teleszkóp adatainak kevesebb mint egy másodperces jegelésére az után, hogy a teleszkópot eléri a kitörés.
Ha a Holdon állnánk és lenéznénk a Földre, ezzel a precíziós műszerrel nemcsak azt tudnánk megmondani, hogy melyik városból, hanem azt is, annak mely körzetéből, melyik épületből érkezik a löket
– magyarázta Keith Bannister, a CSIRO kutatója, a tanulmány vezető szerzője.
A kutatók a kitörés pontos kiindulópontját is megtalálták, amely a galaxis központjától 13 ezer fényévre volt. A világ három legnagyobb optikai teleszkópjának - Keck, Gemini South és az ESO VLT - sikerült befogniuk egy képet a galaxisról. A 2017-ben észlelt ismétlődő kitörés helye egy kisebb galaxis, amely sok csillagot hoz létre, az új egyszeri löketet produkáló egy nagyobb, amely viszonylag kevés csillagot hoz létre
A kozmikus rádióhullámok nagyon erős löketeinek okát nem ismerik a csillagászok, de eredetük pontos helyének meghatározása nagy lépés a rejtély megoldása felé
– írták a tanulmányban.