Annak érdekében, hogy a globális felmelegedést az iparosodást megelőző szinthez képest 1,5 Celsius fokra korlátozzuk, azonnali cselekvésre és egy fenntartható, alacsony kibocsátású energetikai rendszerre való széles körű, ágazatokon átívelő átállásra van szükség. Ezt hangsúlyozta a Régiók Európai Bizottsága az SET& Plan ENVE konferenciáján Bukarestben, ahonnan az Origó munkatársa a helyszínről tudósít.
Egy ilyen mértékű átálláshoz integrált megoldásokra, valamint az összes kormányzati szint és a civil társadalom közötti szoros együttműködésre van szükség a fenntartható fejlődési céloknak és a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek elérése érdekében.
Ennek érdekében szorgalmaztak egy, az energiaunió céljaival összhangban álló erős középtávú célkitűzést, amely kulcsfontosságú mérföldkő az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2050-ig nullára történő csökkentése felé.
Elhangzott:
2030-ig az egész európai gazdaságra kiterjedően az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásának 50 százalékos csökkentését irányozzák elő az 1990-es szinthez képest.
Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ambiciózusabb célokra van szükség az energiahatékonyság és a megújuló energiák terén. Ez utóbbiak arányát 2030-ig 40 százalékra szeretnék növelni az Európai Unió területén.
Az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás aláírása óta jelentős lendületet kapott, hogy a világ összefogjon egy tiszta és fenntartható jövőért. 2015-ben mintegy kétszáz ország kötelezte el magát az emberi civilizáció védelme érdekében.
A történelmi jelentőségű dokumentum elköteleződést jelent a fosszilis energiahordozók kivezetésére,
a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére és a globális felmelegedés legfeljebb 2 Celsius-fok, de lehetőség szerint 1,5 fok alatt tartására.
Földünk klímája és a környezetünk még mindig válságban van, ám az energiarendszereink átalakítása nem csak a környezetünkről szól, hanem az emberekről is
– hangsúlyozta a bukaresti sajtótájékoztatón Karl-Heinz Lambertz, a Régiók Európai Bizottságának elnöke. – Az nem vita tárgya, hogy áttérjünk-e a szén-dioxid-mentes gazdaságra, hanem inkább az, hogy hogyan. Ez a lépés munkahelyeket teremt, ami növeli az Európai Unió versenyképességét és csökkenti az energiafüggőséget.
A bukaresti tanácskozáson megfogalmazták, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a szükséges átalakulás első lépéseit helyben kell megtenni. Ehhez az épületek jobb energiahatékonyságára, több megújuló energiára, a villamosenergia-piacok jobb tervezésére és nemzeti energia- és éghajlati tervek kidolgozására van szükség. Emellett még több kutatásra és az innovációra, hogy minden ország ki tudja aknázni a zöld technológiák lehetőségeit.
Senki sem végezheti el egyedül a tiszta energiára való átállást és nem tudja kezelni az éghajlatváltozást, ezért ha zöld és szénmentes Európát akarunk, szükséges az összefogás
– mondta el az Origó kérdésére az elnök. – Bizonyítanunk kell, hogy a fenntartható jövőt építjük, ám az idő rövid, kötelességünk most cselekedni.
Az energetikai átállás főként a széntermelő és a sok szén-dioxidot kibocsátó, átmeneti régiók és a szigetek számára nehézkes. Jelenleg 12 uniós országban 41 széntermelő régió van, és
a szénágazat a szénbányákban és széntüzelésű erőművekben mintegy 240 ezer közvetlen, továbbá mintegy 215 ezer közvetett munkahelyet biztosít.
Az energetikai átállás különösen érinti a 12 millió embernek otthont adó, több mint 2200 lakott európai szigetet, mivel a magas energiaárak és a fosszilis tüzelőanyagoktól való nagyfokú függőség együttes hatásával szembesülnek. Eközben a szigetek értékes tesztelési környezetet biztosíthatnak a fosszilis tüzelőanyagoktól mentes rendszerre való átállásra irányuló, fenntartható energiával kapcsolatos, méretezhető megoldások számára és a fosszilis tüzelőanyagok jelenlegi támogatásainak megszüntetésére.
Az EU szén- és szén-dioxid-intenzív régiók közötti átmeneti kezdeményezése hét tagállamban nyújt legalább 13 kísérleti régióban személyre szabott segítséget.
Az ajánlások szerint ugyanis az energiarendszereket decentralizálni és forradalmasítani szükséges.
A bukaresti konferencia egyértelmű üzenete, hogy az energetikai átállás nagyszerű lehetőséget kínál az időtálló infrastruktúrába való beruházásra és egy olyan átalakulás ösztönzésére, amely az emberiség életminőségére nézve előnyös lenne. A szakemberek rámutattak arra is, hogy
a költséghatékony, éghajlat-semleges Európa megvalósítására irányuló technikai megoldások széles köre már most is elérhető a piacon.
Hangsúlyozták azt is, hogy a jelenlegi technológiákkal a szén-dioxid-kibocsátás akár 86 százalékkal is csökkenthető egy összekapcsolt energetikai rendszer keretében. Az összetett kihívások közös megoldásokat igényelnek: a Párizsi Megállapodás teljesítését célzó hozzájárulások lehetővé tétele szükséges minden szinten.
Európa-szerte csaknem 8000 helyi és regionális önkormányzat kötelezte el magát az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére
és az éghajlatváltozás kezelésére irányuló ambiciózus célok mellett.