Magyar sikerek a repülőterek akadályfelmérésében

Adott sík felett megjelenő objektumok a Magyarországon kidolgozott módszertan szerint, egy téradatokat megjelenítő monitoron

A magyar eredmények még biztonságosabbá teszik a légi közlekedést.

A technológia fejlődésével a légi közlekedés is egyre több automatizált, illetve a pilóták tájékozódását segítő rendszert alkalmaz. Sokan tartanak ugyan a pilóta nélküli technológiáktól, de az ember vezette polgári repülőgépek kora egyáltalán nincs leáldozóban. Azonban függetlenül attól, hogy pilóta, vagy robotika irányítja a légi járműveket, sok múlik a terepakadályok felismerésén.

Az akadályfelmérés a légi közlekedés biztonságának egyik alapvető eleme, így aztán nem csoda, hogy kötelező közzétenni a repülőterek és környezetük domborzati adottságait és tereptárgyait, illetve a repülésbiztonság szempontjából számottevő minden objektumot és domborzatelemet.

A CEAS Aeronautical Journal című tudományos szakfolyóiratban 2019. június végén jelent meg az Interspect és az Erenfield csoport kutatóinak cikke, mely új megközelítéssel vizsgálja a légi közlekedésre veszélyt jelentő akadályok rögzítését.

Adott sík felett megjelenő objektumok a Magyarországon kidolgozott módszertan szerint, egy téradatokat megjelenítő monitoron Forrás: Bakó, G., Szilágyi, Z., Bagdi, Z. Et Al. Ceas Aeronaut J (2019). Https://Doi.org/10.1007/S13272-019-00407-Z

A módszertani kutatásból kiderül, azért lényeges a nemzetközi iránymutatásoknak megfelelően, a teljes tájat lefedő repülőgépes légi felméréssel rögzíteni a terepakadályokat, mert a terepi módszerek rendre kudarcot vallanak. A szerzők régi doktrinákat romboltak le, például igazolták azt is, hogy a számos ázsiai és afrikai országban alkalmazott terepbejárásos geodéziai akadályellenőrzés megbízhatósága nem megfelelő, valamint, hogy a divatos lézerszkennelési módszereknél is létezik költséghatékonyabb és megbízhatóbb eljárásrendszer.

A felmérés minden négyzetdeciméteren azonos megbízhatósággal megy végbe Forrás: Interspect.hu

Bakó Gábor, a kutatás vezetője elmondta, míg a hagyományos módszerek igen költségesek és nem alkalmasak az összes veszélyforrás feltárására, ezzel szemben az új komplex módszer egyes repülőterek esetében akár 320 százalékkal több akadályt tárt fel, ami repülésbiztonsági szempontból erősen elgondolkodtató.

Forrás: National Geographic