Képesek meghatározni a nemüket a teknősembriók

Tengeri teknős fióka kel ki a tojásból.

Bizonyos teknősfajok esetében a tojás hőmérséklete határozza meg, hogy a teknősutódok milyen neműek lesznek, és az embrióknak is van beleszólásuk nemük meghatározásába. Kínai és ausztrál tudósok azt kutatták, segítheti-e ez a magatartás a teknősfajokat abban, hogy ellensúlyozzák a klímaváltozás hatásait.

"Korábbi tanulmányokban már bemutattuk, hogy a hüllőembriók képesek arra, hogy ide-odamozogjanak a tojásban hőmérsékletük szabályozására, és ezen különleges képességük birtokában megválaszthatják, hogy milyen neműek legyenek. Most azt akartuk megtudni, hogy ez a magatartás segíti-e tompítani a globális felmelegedés hatásait az utódokra ezen fajok esetében" - mondta Tu Vej-kuo, a Kínai Tudományos Akadémia professzora.

Tu és kollégái laboratóriumi inkubátorban és kültéri tavakban különböző hőfokon keltettek ki teknőstojásokat. Azt találták, hogy egy embrió 4,7 Celsius-fokos hőmérsékletemelkedést volt képes érzékelni.

Ez jelentős, mivel bármilyen 2 Celsius-foknál magasabb hőmérsékletkülönbség tömegesen képes megváltozatni az utód nemét számos teknősfajnál

- magyarázta a professzor.

A tojások felénél kapszazepint alkalmaztak, egy olyan vegyi anyagot, amely képes blokkolni a hőérzékelő szenzorokat, és megakadályozza a teknősök magatartási hőmérsékletszabályozását. Amikor ezek kikeltek vagy mindegyik hím, vagy szinte mind nőstény volt, attól függően, mekkora volt a hőmérséklet az inkubátorban. Azok a teknősök, amelyek képesek voltak a fészek hőmérsékletére reagálni, ide-odamozogtak a tojásokban és mintegy fele-fele arányban keltek ki nőstények és hímek.

A tojásban ide-oda mozogva, hogy megtalálják azt a hőmérsékletet, amely sem nem túl meleg, sem nem túl hideg, a teknősök képesek védekezni a szélsőséges hőmérsékleti körülmények ellen, és viszonylag kiegyensúlyozott nemi arányt kialakítani"

- mondta Richard Shine, az ausztráliai Macquarie Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője.

Ez megmagyarázhatja azt, hogyan voltak képesek ezek a hőmérsékletfüggő, nemüket meghatározó hüllőfajok túlélni a Föld történetében olyan időszakokat, amikor a hőmérsékletek magasabbak voltak, mint napjainkban - tette hozzá.

Ennek a magatartásnak azonban vannak korlátai, a tojás körülményeitől és az embriótól függően. "Az embrionikus hőmérsékletszabályozást korlátozhatja, ha túl kicsi a hőmérsékletkülönbség, vagy túl nagy az embrió, hogy mozogjon a tojásban, vagy túl fiatal, hogy ezt a képességet kifejlessze - tette hozzá Tu.
Ráadásul ezt a magatartás nem képes kivédeni az extrém magas hőmérsékleti hatásokat, amelyek egyre gyakoribbak lesznek a klímaváltozás miatt - mondta.

Az embrió képessége neme megválasztására kevés lehet ahhoz, hogy megvédje őt az emberi tevékenység okozta gyorsabb klímaváltozástól, ami miatt várhatóan jóval több nőstény teknős születhet.

A kutatók most azt tervezik, hogy feltárják, milyen stratégiával alkalmazkodhatnak az embriók és az anyák a jövőben a klímaváltozáshoz.

(MTI/dpa)