A misztikus „boszorkányjeleket" egy zárt mészkő-szurdokban fedezték fel még az év elején. A helyszíne Creswell Crags, amely korábban feltárt barlangjai az utolsó jégkorszak legjelentősebb angliai lelőhelyeit jelentik. A kövekbe vésett örökség barlangművészete körülbelül tízezer évvel idősebb, mint a piramisok.
A területen élő emberek a barlangot a középkorban is használták, a falait és a mennyezetét úgynevezett boszorkányjelekkel borították, hogy ezzel biztosítsák a védelmet a gonosz szellemektől és a boszorkányoktól
– mondta a Creswell Crags Múzeum és Örökségközpont képviselője a LiveScience tudományos online portálnak.
Februárban a barlangászok olyan jelek után kutattak a barlang falain, amelyeket korábban eddig még nem vettek észre vagy amelyeket a modern falfirkák elrejtettek.
A további vizsgálatok több száz titokzatos nyomra mutattak.
A szakemberek egyértelműen megállapították, hogy a középkori Angliában igen gyakoriak voltak ezek a kőbe vésett jelek, amiket általában az ajtók, ablakok és a tűzhely környékére helyeztek el a korabeliek, hogy ezzel el tudják kerülni a gonosz szellemeket.
Bár a legtöbb boszorkányokra utaló nyomot viselő kamara el van zárva a nyilvánosság elől, ám a szakemberek szerették volna mégis valamilyen módon hozzáférhetővé tenni. Ezért az örökségvédelmi helyszín tisztviselői az angliai dél-yorkshire-i Sheffield Hallam Egyetem kutatóival együttműködésben átvizsgálták a jeleket, és egy virtuális túrát készítettek a figyelemre méltó látványosságról.
A boszorkányok elleni vésetek apotropaikus jelekként is ismertek, amelyek jelentése óvó, rontás ellen védő, bajelhárító.
Az ősi „apotrepein" görög szóból származik, amely azt jelenti, hogy „elbocsátani, visszautasítani".
A barlangban található jelek rendkívül sokfélék és különlegesek
– magyarázták a kutatók. – Találtunk benne számos utalást Szűz Máriára a PM (Pace Maria) jelzéssel és egy „V" metszettel (Virgin of Virgins).
Néhány véset dobozokra, labirintusokra és átlós vonalakra emlékeztető mintázatokat rajzol ki, amiről a kutatók úgy gondolják, hogy azok a gonosz és ártó szellemek csapdájára szolgáló eszközöket képviselték.
Nem rajzolták össze azonban a barlang falának teljes felületét. Ráadásul amikor a régészek a 19. században megtalálták és feltárták a barlangot, kibővítették annak kamráit. Könnyen lehet, hogy a munkálatok közben megsemmisítettek néhány jellel ellátott felületet.
Az itt fennmaradó vésetek százai alkotják még így is a boszorkányjelek legszélesebb körű gyűjteményét az Egyesült Királyságban.
Az egyetemi kutatók most a véseteket egy LIDAR nevű (a fény detektálására és a távolság meghatározására alkalmas) technológiával szkennelték, amely különleges térképeket készített.
Egy-egy felületet lézersugárral céloztak meg, majd a visszavert fényt megmérték. A fotogrammetria térképezte a felületeket három dimenzióban, amivel a szakemberek létrehoztak egy virtuális barlangot, amely elérhetővé tette a misztikus jeleket a nyilvánosság és a tudósok számára. A csapat a közelmúltban animált előnézetet is készített a virtuális túráról, és a felvételeket már mi is megnézhetjük a Vimeo videómegosztó portálon.
A kutatók úgy gondolják, hogy a mészkőbarlang természetes módon, a vízerózió következtében keletkezett több ezer évvel ezelőtt. Maga a szikla a becslések szerint mintegy 260 millió éves lehetett.
A barlangban található tárgyak elsősorban a jégkorszakból származnak, ahol az állatok és a korai emberek menedéket találtak
– mondta a Creswell Heritage Trust képviselője a LiveScience-nek. – Találtunk emellett például a különböző állati, például a hiénák és a lovak csontjait, valamint a korai emberek által használt kőszerszámok. Ezek alapján úgy gondoljuk, hogy ott a középső- illetve felső paleolitikum óta lakhattak.
Emellett a régészek 13 ezer éves faragott figurák, szarvasok, madarak, bölény és egy ló ábrázolására is bukkantak a barlangban.
A legfontosabb lelet a "színes művészet" legkorábbi példája Nagy-Britanniában: egy csontba karcolt és okkerrel festett ló alakja, amely több mint 12 ezer éves.
A boszorkányok jeleit valamikor a 16. és a 19. század között vésték a barlang falába és annak mennyezetére,
amiket nagy valószínűség szerint az itt élők készíthettek, majd a történelem során a már meglévő jelöléseket egészítették ki a következő generációk. Az azonban egyelőre nem világos, hogy miért festettek egymásra annyi réteget.
Meglehet, hogy a védőjelzéseket a szegényes termény vagy egy betegség, járvány kitörésének idején vésték a kőbe
– mondta Duncan Wilson, a Historic England vezérigazgatója. – Akkoriban az emberek úgy tekinthettek a barlangokra, mint a gonosz szellemek egyfajta átjárójára, amelyek ezek segítségével kísérelték meg elérni a felszínt a földalatti pokolból.
Hozzátette, hogy az angol vidék még kétszáz ezelőtt is egészen másként festett, ahol a halál és a betegség mindennapi társak voltak. Akkoriban a gonosz erők jelenléte könnyen elképzelhető volt az emberek számára, amelyek hitük szerint leginkább a sötétben érezték jól magukat.