Az őskori klíma farkasordító mínuszaiban keletkeztek a barlangrajzok

16-19 ezer éve keletkeztek a mamutokat és egy kétpúpú tevét ábrázoló rajzok

Az Urál-hegység karsztbarlangjaiban lévő, eddig kevésbé vizsgált kalcitkristályok segítségével mutatták ki a régió klímájában bekövetkezett őskori változásokat innsbrucki és orosz kutatók.

Sikerült pontosan meghatározni a barlangi karbonátok korát

Kimutatták, hogy az elmúlt 500 ezer évben a permafroszt (örökké fagyott) talaj délen egészen a Kaszpi-tengerig nyúlt. Az elemzések nyomán új információkat is szereztek a barlangrajzok korára vonatkozóan.
Yuri Dublyansky, az Innsbrucki Egyetem geológusa és geokémikusa vezette kutatócsoport vizsgálatait az úgynevezett kriogén barlangi karbonátokra (CCC) alapozta.

Bizonyos barlangokban kriogén barlangi karbonátokat is találtak Forrás- képillusztráció: Shutterstock

A kriogén barlangi karbonátok akkor keletkeznek, ha a karsztbarlangokban éppen nullpont alatti hőmérsékleten a vízben oldott ásványok nem tudnak beépülni a növekvő jégbe

– áll a kutatási projektet támogató FWF tudományos alapítvány közleményben. – Ezért néhány milliméteres és centiméteres lerakódások alakulnak ki, melyekre a tudósok eddig kevés figyelmet fordítottak.

A kis kristályokban sok nyom utal a környezet klímájában bekövetkezett változásokra.

Ezek a nyomok egészen a paleoklímáig, tehát 500 ezer évvel ezelőttre is vezethetnek.

Orosz kollegáikkal együttműködve a tudósoknak sikerült mintát gyűjteniük a több mint 2400 kilométeren elnyúló hegyláncolat 40, egymástól távol lévő barlangjaiból. Kriogén barlangi karbonátokat a barlangok közül kilencben találtak. Radioizotópos elemzések segítségével sikerült pontosan meghatározni ezek korát.

Késő kőkorszakból származó barlangrajzokra bukkantak

Az eddigi eredmények szerint a kriogén barlangi karbonátok fontos markerek, de érzékenyebbek és részben összetettebbek is az eddig véltnél. Az adatok nemcsak arról árulkodnak, hogy a sarkvidéki és az enyhe klíma közötti nagy ingadozások voltak az Urálban.

Most már kezdjük a kisebb hőmérséklet-ingadozásokat is észlelni"

– mondta Dublyansky. –Eddig biztosan az látszik, hogy a permafroszt határa a Kapszi-tengerig nyúlt a hideg időszakokban.

Yuri Dublyansky és munkatársai kriogén barlangi karbonátok után kutattak Forrás: Pinterest

Hozzátette: bizonyos barlangokban olyan kriogén barlangi karbonátokat is találtak, melyek különböző időszakokban keletkeztek; ebből következően ott tehát nyilvánvalóan több permafrosztperiódus lehetett.

Ilyen pontos képet más paleoklíma-archívumok nem biztosítanak"

– mondta Dublyansky, aki ezzel a módszerrel a 25 ezer évvel ezelőtti legutóbbi jégkorszakot is megvizsgálhatta az Urál déli területén.

Dublyansky mintákat vett a hegyvonulat délnyugati részén lévő Sulgan-Tas, más néven Kapova-barlangban is.

16-19 ezer éve keletkeztek a mamutokat és egy kétpúpú tevét ábrázoló rajzok Forrás: Universitat Innsbruck

Itt hatvan éve a késő kőkorszakból származó barlangrajzokra bukkantak, melyeket az európai barlangművészet legkeletibb bizonyítékaiként tartanak számon.

A Scientific Reports című szaklapban megjelent tanulmány szerint az ottani kőzetlerakódások elemzése alapján pontosabban meghatározható, mikor keletkeztek a mamutokat és egy kétpúpú tevét ábrázoló rajzok: a tudósok szerint 16-19 ezer éve készültek.

Az adatok kombinációja alapján elmondhatjuk, hogy ezek a műalkotások egy sötét barlang mélyén, ráadásul az ott uralkodó mínuszfokokban keletkeztek"

– mondta Dublyansky.

(MTI)