Gyakran hagyjuk figyelmen kívül a fény- és zajszennyezést, amikor annak az állatokra gyakorolt hatását vizsgáljuk. Bár hajlamosak vagyunk ezt a kérdést elhanyagolni, a legfrissebb tanulmányok kimutatták, hogy mindkettő jelentősen érinti a vadvilágot. Egy új kutatás is éppen erre fókuszált, mely szerint
a repülőgépek által kibocsátott hanghatások egyértelműen megváltoztatják a madarak bizonyos viselkedési mintáit, így hangosabban énekelnek és erőteljesebb hangokat bocsátanak ki.
Kurt Fristrup, a Nemzeti Park Szolgálat (NPS) munkatársa és kollégái majdnem egymillió, 10 másodperces hangfelvételi mintát elemeztek az ország nemzeti parkjaiból 2011 és 2017 között.
Arra a megállapításra jutottak, hogy a repülőgépek környezetében és a légi folyosó mentén élő madarak jóval hangosabban fütyülnek, rikoltoznak, énekelnek, egyes esetekben huhognak.
A repülőgépek hangját megnövekedett hangérzékelés követi, ami az idő múlásával csökken, ám három óráig mérhető a hatása
– mutatott rá Kurt Fristrup, aki kollégáival együtt hangdetektorokat állított a parkokban.
Az általuk felvett madárhangok általában stabil hangerőt mutattak, ám ha egy repülőgép is elhaladt a vizsgált területen, a készülékek nem csak több hangot rögzítettek, hanem a madarak is egyértelműen kissé hangosabbá váltak.
Ezek azonban továbbra is csak a kezdeti eredmények, amelyeket még további vizsgáltra szorulnak, de Fristrup és kollégái most a változó hanghatás, valamint az összes helyszínen rögzített hangjelek összesített zajkibocsátási előzményeinek jobb megértésén dolgoznak.
Arra vagyunk kíváncsiak, hogy vajon mekkora mértékben növekszik a madárhangok észlelési aránya természetes, zajmentes körülmények között
– mondta Fristrup. – Ennek érdekében készítünk egy komplex adatbázist, amely részletesebben dokumentálja ezeket az eredményeket.
Az azonban már most biztosnak látszik, hogy finom változások történtek a madarak viselkedésében.
Tekintettel arra, hogy a repülőgépek útvonalai szinte mindenütt keresztülszelik modern világunkat, a kutatók szerint valószínűnek tűnik, hogy nem csak a parkokban élő madarak reagálnak hangosabb énekkel erre a típusú zajhatásra, hanem a világ minden táján élő társaik is.
Fristrup és kollégái most újra elemzik a már meglévő adatokat, hogy meghatározzák a leggyakrabban előforduló hangok típusait és azt, hogy leginkább melyik madárfajokat érinti. Folytatják a terepvizsgálatokat is, ahol arra a kérdésre keresik a választ, hogy ezek az ingerek hogyan befolyásolják a madarak viselkedését.