Nem fogja elhinni, hol találjuk a modern feminista harc valódi hősét

Meritptah

Meritptaht az ősi Egyiptomban dolgozott gyógyítóként és a világ első orvosnőjének tartják, aki mintegy 5 000 évvel ezelőtt élt. Tudománnyal, műszaki dolgokkal és matematikával foglalkozott, de a mérnöki munka területén is megállta a helyét. A legfrissebb kutatások szerint azonban valószínűleg soha sem létezett. A kutatást a Journal of History of Medicine and Allied Sciences tudományos folyóiratban tették közzé.

Még egy krátert is elneveztek róla a Vénuszon

A legtöbb tanulmány arról számol be, hogy Meritptah volt „az első név szerint ismert nő a tudomány történetében", ám a legújabb megállapítások szerint meglehet, hogy egész személye csak egy legenda köré épül. A Colorado Anschutzi Egyetem kutatói visszanyúltak egészen a vele kapcsolatos mítoszok kezdetéig, hogy felkutassák, hogyan keveredhettek össze az életéről mesélő történetek egyes részletei.

Meritptah valószínűleg nem is létezett Forrás: pinterest

Meritptah (jelentése „Ptah istenség kegyeltje") neve 1938-ban bukkant fel először, mint a matematika, tudomány, mérnöki munka és az orvosi hivatás első női képviselője.

Meritptah neve ma már szinte mindenütt jelen van a népszerű történelemkönyvektől kezdve az online bejegyzéseken át a számítógépes játékokig

– mondta Jakub Kwiecinski, a Colorado Egyetem Orvostudományi Iskolájának orvostörténész és oktatója, hozzátéve, hogy még egy krátert is elneveztek róla a Vénuszon. – Egyetlen gond van ezekkel, mégpedig az, hogy nem jelentenek bizonyítékot arra, hogy az ókori Egyiptomban létezett volna ilyen néven egy női gyógyító.

Ő lehet a modern orvostudomány első női képviselője

Kwiecinski és kollégái felkutatták a gyógyítóhoz kapcsolható, legkorábbi irodalmakat és feljegyzéseket. Kiderült, hogy Meritptah nevét először csak a 20. század elején említette egy kanadai feminista orvos, Kate Campbell Hurd-Mead. Az 1938-ban kiadott könyv „A nők története az orvostudományban: Az idők kezdetétől a tizenkilencedik század elejéig" címmel jelent meg és a 16. oldalán egy ősi, egyiptomi orvosnő történetét mutatja be.

Meritptah a feltételezés szerint Kr. e. 2700 körül élt az ókori Egyiptomban Forrás: Soriano, Elena

A világ első női gyógyítója, a modern orvostudomány első női képviselője Krisztus előtt 2 730-ban, vagyis az ötödik dinasztia idején élt és Neferirikaré királynő uralkodása alatt segített az embereknek

– írja Campbell Hurd-Mead a könyvében. – A fia főpapi tisztséget töltött be, akinek a sírján egy tábla utal arra, hogy édesanyja vezető gyógyítóként látta el feladatait.

Az említett temetkezés hely a beszámoló szerint a jól ismert Királyok Völgye lehet a Nílus nyugati partján, amely számos fáraó és fontos egyiptomi előkelőség végső nyughelyét biztosítja.

Ám ez a hely az említett dátumon még nem létezett. Sőt, a kutatók eddig nem találtak semmiféle utalást Meritptah nevű nőre vagy egyáltalán létező személyre az ókori Egyiptomban.

Egyiptom, Királyok völgye Forrás: AFP/Guido Alberto Rossi

A Meritptah, mint név létezett a királyságban, de nem szerepel az ókori egyiptomi gyógyítók összesített listáján, de még a legendás vagy ellentmondásos feljegyzésekben sem találtuk

– magyarázta Jakub Kwiecinski. – Szintén hiányzik a neve az egyiptomi királyság női tisztviselőket összesítő listáról.

Mást tartanak a gyógyítók vezetőjének

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ókori Egyiptomban nem léteztek női orvosok, csupán egyfajta keveredésre utal. Élt ugyanis egy másik, ősi egyiptomi gyógyító Egyiptom királyságában az ötödik dinasztia idején: a kontextust tekintve egyértelmű, hogy ez a személy a Peszeset nevű nő lehetett.

A negyedik dinasztia idején élő Peszeshet neve a 20. században vált ismertté, amikor feltárták fia, Akhethetep sírját Gizában, aki időszámításunk előtt 2 400 körül élhetett

– mutatott rá az orvostörténész. – Címe szerint „az orvosnők elöljárója", de ebből nem lehet teljes bizonyossággal eldönteni, ő maga is orvos volt-e.

Peszeset portréja Forrás: Pinterest

A temetkezési helyen a régészek egy álajtóra is bukkantak, ami több kultúrában a túlvilággal való kapcsolat eszköze, ami az ókori egyiptomi sírok jellegzetes építészeti eleme.

Az erre vésett hieroglifák Akhethetep szüleire utalnak, az anyját, mint „a gyógyító nők vezetőjét" jellemezve.

Jakub Kwiecinski szerint Campbell Hurd-Mead valószínűleg összekeverte a két nő nevét, hogy mikor éltek és hogy hol temették el őket. Hozzátette, hogy „noha Meritptah nem lehet egy hiteles ókori egyiptomi karakter, mégis a valódi szimbólumát képviseli annak a közös erőfeszítésnek, amellyel visszaírják a nőket a történelembe; ezáltal ő a modern feminista harc valódi hőse".