A csótányfélék legelterjedtebb képviselője, a német csótány (közismertebb nevén svábbogár) keresztrezisztenciát alakít ki számos rovarölővel szemben, erre jutott most egy új tanulmány.
A hat hónapot felölelő kísérlet során a kutatóknak nem sikerült számottevően redukálnia a kártevők számát, még akkor sem, amikor többfajta rovarölőt kombináltak a kívánt hatás maximalizálása végett.
Sőt, azt találták, a csótányok ellenállása a mérgekkel szemben egyetlen generáció elteltével a hatszorosára nőtt.
Ez egy olyan kihívás a csótányok ellen folytatott küzdelemben, amit idáig nem ismertünk fel,
magyarázta Michael Scharf, a Purdue University professzora.
A keresztrezisztencia azt jelenti, hogy a kémiailag hasonló vegyületek esetében az ellenálló képesség nemcsak az adott hatóanyag ellen alakul ki a célszervezetek körében, hanem több hatóanyaggal, vagy esetleg az egész vegyületcsoporttal szemben.
„A csótányok egy időben alakítanak ki rezisztenciát többfajta kemikáliával szemben, mindez azt jelenti, hogy számuk visszaszorítása innentől fogva kizárólag a vegyszerek használatával nem lehetséges többé" – tették hozzá a szakemberek.
A kutatók különféle típusú vegyszerekkel, illetve ezek kombinációival próbálkoztak emeletes házakban a hat hónapos időszak alatt, látványos sikert viszont nem sikerült elérniük.
A legjobb esetben is csupán a populáció látványosabb növekedését tudták megakadályozni, számuk ugyanakkor nem szorult vissza.
A hivatásos rovarirtók hasonlóképpen dolgoznak, több készítményt kombinálnak, arra az esetre, ha az egyik ellen védelem alakulna ki a kártevőkben. Nagyon úgy néz ki, hamarosan ez a metódus teljesen eredménytelen lesz.
A rezisztencia képességét a rovarok ugyanis képesek átadni utódaiknak.
A tudósok szerint a jövőben több különféle módszert kell kombinálni ahhoz, hogy vissza tudjuk szorítani a rovarok invázióját.
Miért olyan nehéz megölni egy csótányt?
Az amerikai csótány az egyik legnagyobb termetű, emberek közelségében élő rovarfaj, emellett az egyik legnagyobb génállománnyal rendelkezik: összesen 20 000 olyan génjük van, ami fehérjét kódol, nagyjából annyi, mint az emberé. Bizonyos gének azért felelősek, hogy méregtelenítsék a csótány szervezetét, ezáltal nem pusztulnak el a mérgezett tápláléktól sem. Más gének a fertőzések ellen védik e rovarokat, így nem pusztulnak el olyan környezetben sem, amiben az ember nem maradna életben. És ha ez nem lenne elég, leszakadt végtagjaikat is vissza tudják növeszteni.