Előkerültek a Szabadság-szobor eredeti, eddig titkos tervrajzai

A szobor rézből készült, és az oxidálódás miatt lett zöld színe

A híres New York-i Szabadság-szobor egyik jellegzetessége a fáklyatartó karja, ám az újonnan felfedezett tervrajzok azt mutatják, hogy ezt a végtagot az utolsó pillanatban mégis karcsúbbnak alkották, mint ahogy azt korábban tervezték. Ezzel pedig módosították a szobor megtervezésében segítő francia mérnök, Gustave Eiffel eredeti elképzeléseit.

A stabilitása volt az elsődleges szempont

A New York-i Szabadság-szobor méltán az egyik leghíresebb műemlék a világon, amit turisták százezrei látogatnak meg évente, és amely nem csupán New York, hanem egész Amerika szimbólumává vált.

A szobrász Frédéric Auguste Bartholdi volt, a belső szerkezet mérnöki munkáit Gustave Eiffel végezte Forrás: Wikimedia Commons/Tucker Collection - New York Public Library Archives

Az 1870-es években Frédéric Auguste Bartholdi francia szobrászt bízták meg, hogy tervezze meg a szobrot, aki

a mérnöki munkálatokra a párizsi Eiffel-torony és a budapesti Nyugati-pályaudvar építészeti munkálatait is vezető Gustave Eiffelt kérte fel.

A francia mérnök többek között azt próbálta megállapítani, hogyan tudják a szobrot elég stabilan felállítani ahhoz, hogy megrendíthetetlenül álljon a New York-i kikötőben, ahol köztudottan heves szelek fújnak. A Szabadság-szobor újonnan előkerült és elemzett tervrajzai azonban más titkokat is elárultak.

Ezek a tervek azt mutatják, hogy Eiffel a szobor fáklyatartó karját eredetileg jóval erősebbre és kinyújtottra tervezte

– mutatott rá Barry Lawrence Ruderman kaliforniai térképkereskedő a LiveScience tudományos online portálnak, aki egy párizsi aukción vásárolta meg Eiffel történelmi iratait, ami tervrajzokat is rejtett. – Ezek a tervrajzok azonban azt is elárulják, hogy valaki más végül úgy döntött, hogy átdolgozza az eredeti vázlatokat.

Bartholdinak mérnöki segítségre volt szüksége, hogy a hatalmas szobor strukturális problémáit megoldja. Ezzel Gustave Eiffelt, az Eiffel-tornyot tervező cég tulajdonosát bízták meg Forrás: Wikimedia Commons/François Touranchet - L'Illustration

Talán pont Frédéric-Auguste Bartholdi szobrász hozta meg ezt a döntést, és vörös festékkel „beleírt" a tervrajzokba, így a szobor karja karcsúbb és hajlított lett, ami esztétikai szempontból talán kellemesebb látvány és az egész alakzatot is törékenyebbé, nőiesebbé teszi.

A tervrajzoknak a világon kettő, másik példánya ismert: az egyik a Kongresszusi Könyvtárban, a másik egy franciaországi magángyűjteményben található.

Mérnöki mestermunkát alkottak

Barry Lawrence Ruderman a történelmi dokumentumok megvásárlása után elküldte azokat egy konzervátornak, aki a papírlapokat egy párásított kamrába helyezte, hogy azok rugalmasabbá váljanak. A kutatók hamarosan már nem csupán a tervrajzokat, hanem a Szabadság-szobor 22 eredeti műszaki rajzát is tanulmányozhatták, a szélén jegyzetekkel és számításokkal.

Egy 1885-es újságcikk a Szabadság-szoborról Forrás: Wikimedia Commons/ Frank Leslie's Illustrated Newspaper

Nagyon meglepődtük, amikor szembesültünk azzal, hogy mit is látunk pontosan a dokumentumokon, hiszen a Szabadság-szobor valószínűleg az egyik leghíresebb, modern ember alkotta tárgy ezen a bolygón

– tette hozzá Ruderman. – A kezünkben tarthattuk azt a mérnöki mestermunkát, amely lehetővé tette ennek az ikonikus tárgynak a megalkotását, majd a kiállítását a nyilvánosság számára elérhető helyen.

A szobrot Franciaország adta az Egyesült Államoknak a függetlenségi nyilatkozat aláírásának 100. évfordulója alkalmából. A két ország abban állapodott meg, hogy a vörösréz szobor talpazatát az amerikaiak, míg magát a szobrot pedig a franciák építik meg.

Ehhez azonban nagyon nehezen gyűlt össze a megfelelő pénzösszeg. Az átadását 1876-ra tervezték, de csak tíz évvel később, 1886-ra készült el teljesen.

A Szabadság-szobor méretei:

- a talajtól a fáklya tetejéig a Szabadság szobor magassága 93 méter, beleértve a talapzatot is.
- maga a szobor 46 méter magas
- csak az orra 1,37 méter hosszú
- tömege 204 tonna
- szemei 76 centiméteresek
- a kezei 5 méter hosszúak, mutatóujja 2,4 méteres.
- lábfeje 7,6 méter hosszú, 879-es méretű szandálkát visel (amerikai mértékkel mérve)
- a koronán 25 ablak van
- 192 lépcső vezet a talapzat tetejéig, és onnan 377 lépcső vezet fel a koronáig.

A teljes szobor 1885. június 17-én érkezett meg New Yorkba és Manhattanben mintegy 200 ezer ember nézte, ahogy a hajó megérkezett az ikonikus tárgy nem kevesebb, mint 350 darabjával.

Összeállítása ezután négy hónapig tartott. És bár a szobor látszólag szilárd lábakon áll, valójában a tógát viselő „Lady Liberty" épp jobb lábát emeli, és körülötte széttört láncokat láthatunk, ezzel is jelképezve az elnyert szabadságot, illetve a zsarnokságon való továbblépést.

Régóta vita tárgyát képezte a szobor karja

Az újonnan elemzett tervrajzok Eiffel kézzel odaírt jegyzeteit is bemutatják, beleértve a számításokat és annak a vastartó szerkezetnek a terveit, amelye alátámasztja a szobrot.

A New York-i Szabadság-szobor 1886-os leleplezése Forrás: Wikimedia Commons/Edward Moran - Museum of the City of New York

A történészek már régóta gyanították, hogy Bartholdi úgymond felülvizsgálta Eiffel szobrának a karját a tervrajzokon, és most úgy tűnik, hogy a nyilvánosságra került vázlatok végül konkrét bizonyítékokat is szolgáltatnak erről

– mondta Edward Berenson, a New York-i Egyetem történésze, a „Szabadság-szobor: A transzatlanti történet" című könyv írója a Smithsonian magazinnak. – Úgy tűnik, hogy valaki megpróbálta kitalálni, hogyan lehetne megváltoztatni a szobor karjának tartását és formáját anélkül, hogy tönkretenné a tartószerkezetet.

A Szabadság-szobor egyik eredeti tervrajza az Antique Maps virtuális tárlaton Forrás: Antique Maps

Azt persze nem tudjuk, hogy Eiffel vajon mit gondolt ezekről a változtatásokról, de annyi bizonyos, hogy amikor ezt megtudhatta, már rég más projekteken dolgozott és csak az asszisztensei tartották a kapcsolatot Bartholdival. A szobrot végül 1886. október 28-án leplezte le Grover Cleveland, az Egyesült Államok elnöke több ezer néző előtt.

A Szabadság-szobor karcsú karja azonban a történelem során már többször került újra az érdeklődés középpontjába.

A szobor rézből készült, és az oxidálódás miatt lett zöld színe Forrás: Shutterstock

Egy 1916-os robbanás károsította, amikor egy német szabotőr felrobbantotta a közeli szigeten található lőszerraktárt, ami egy 5,5-es erősségű földrengésnek felelt meg. Ez az akció több mint 100 ezer dollár értékű kárt okozott a műemléknek. Később, a nyolcvanas években mérnökök javasolták a szobor karjának megerősítését, ám ezt a döntéshozók végül megvétózták azzal az indokkal, hogy „ez a beavatkozás megváltoztatná Bartholdi eredeti vízióját".

A Szabadság-szobor tervrajzainak digitális változatát azonban most a nyilvánosság számára is elérhetővé tették, amit az Antik térképek (Antique Maps) oldalra kattintva érhetünk el.