A Sydneyi Egyetem szakembereinek tanulmánya szerint az apró csoda hátterében a 11-es kromoszóma GB45239 jelű génje áll.
"A tudósok 30 éve keresik ezt a gént. Most, hogy már tudjuk, hogy a 11-es kromoszómán van, hivatalosan is megoldottuk a rejtélyt" - mondta Benjamin Oldroyd, az egyetem professzora.
A szakember szerint a szóban forgó gén ráadásul egyedülálló a háziméheknél, ami önmagában egy "biológiai rejtély".
"A párosodás egy furcsa módja a reprodukciónak, mégis ez a leggyakoribb formája a szaporodásnak mind az állat-, mind a növényvilágban" - mondta Oldroyd, hozzátéve, hogy az aszexuális reprodukció a szaporodás jóval hatékonyabb válfaja, ezért néhány faj időről-időre ehhez folyamodik.
A nőstény utódok létrehozásának képessége révén az Apis mellifera capensis alfaj minden dolgozója számára nyitott a lehetőség arra, hogy világra hozza a következő méhanyát.
Ennek azonban ára van: ahelyett, hogy együttműködő társadalmat alkotnának, a kolóniák konfliktusokkal terheltek.
"Az anya elvesztésekor a kolónia dolgozói harcolnak és versengenek egymással az új királynő világra hozásának jogáért" - magyarázta Oldroyd.