Furcsa folyamat zajlik a Holdon, megdőlhet egy fontos elmélet

astronomy nature TOPSHOTS Horizontal MOON FULL MOON ILLUSTRATION
The supermoon rises over Santiago, on April 7, 2020. - A supermoon occurs when the moon reaches its closest position to the Earth, known as the perigee, making the satellite appear bigger and brighter than usual. (Photo by Martin BERNETTI / AFP)
Vágólapra másolva!
A Holdnak is megvan a saját szénkibocsátása, ami kérdéseket vet fel Földünk égi kísérőjének keletkezésével kapcsolatban. 
Vágólapra másolva!

A japán Kaguja űrszonda másfél éven át gyűjtött adatokat az égitestről, ezeket az információkat elemezve jöttek rá a tudósok arra, hogy a felszín szinte valamennyi pontján szénion-kibocsátás zajlik - írja a New Scientist.

A kibocsátás a hatalmas bazaltsíkságokon a legerősebb, míg a felföldeken a folyamat jóval gyengébb mértékű. Előbbi régiók sokkal fiatalabb képződmények, és mivel rövidebb ideje vannak kitéve a környezeti viszonyoknak, több széntartalékkal is rendelkeznek.

A kutatók a vizsgálat során összevetették a szénkibocsátás és az utánpótlás mértékét (a Hold elsősorban a napszél és a meteoroidok révén kapja a szenet), és azt találták, hogy valamennyivel több szenet veszít az égitest, mint amennyit kívülről kap.

Tehát a Holdnak jóval több saját széntartalékkal kell rendelkeznie, mint eddig vélték.

A felfedezés alapján a Hold illékony szenet tartalmaz, amit vagy a keletkezése során szerzett, vagy a formálódása óta eltelt hosszú időszakban gyűjtött be. Az illékony vegyületek forráspontja alacsony, és általában az égitestek kérgében vagy atmoszférájában vannak jelen.

Forrás: AFP/Martin Bernetti

Ezidáig úgy hitték, a Holdon nagyon kevés illékony szén van, és az Apollo-programok során Földre hozott kőzetminták is arról árulkodtak, hogy az illékony elemek csak a régmúltban voltak jelen bolygónk kísérőjén.

A jelenleg érvényben lévő teóriák szerint a Hold úgy jött létre, hogy egy hatalmas, Mars nagyságú objektum nekiütközött a fiatal Földnek, és az így kirepülő törmelék új égitestté állt össze. A kataklizma során azonban nagyon magas hőmérsékletnek kellett lennie, ami az összes illékony vegyületet elpárologtatta volna.

Ezzel szemben a mostani eredmények azt valószínűsítik, a Hold kialakulása nem járt extrém forrósággal.

A Science Advances című folyóiratban megjelent kutatás konklúziója alapján felül kellene vizsgálni a Hold keletkezését magyarázó modelleket.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!