Mégsem védelmi célokból épülhetett a kínai nagy fal

A Kínai Nagy Fal

A legfrissebb tanulmányok új megközelítésben mutatják be a Kínai Nagy falat. Az új vizsgálatok szerint ugyanis az építmény egyes elemei arra utalnak, hogy egykor talán mégsem kizárólag védelmi célokból építették és jóval korábban, mint ahogy azt eddig a történettudomány sejtette. A hétfőn az Antiquity című tudományos folyóiratban közzé tett tanulmány feltérképezte a falrészlet szerkezetét és új megvilágításba helyezte az építményt.

Csupán kettő méteres falszakaszra bukkantak

Izraeli tudósok vezetésével, újszerű megközelítésben tárták fel a Kínai Nagy Fal elfelejtett, 740 kilométeres, északi vonulatát, amely a mongóliai részt képviseli. A kutatók friss eredményei azonban most megkérdőjelezik a mongol sztyeppén található építményről a korábbi feltételezéseket.

A Kínai Nagy Fal Forrás: Wikimedia Commons

Korábban egyértelműnek tűnt, hogy a falszakasz célja a 13. század elején birodalmat építő, legendás Dzsingisz kán hadseregének megállítása és a helyi lakosság védelme volt

– mondta Gideon Shelach-Lavi a jeruzsálemi héber egyetem tudósa, aki a két éven át végzett tanulmányt vezette. – Ám az elsősorban Mongóliában fekvő északi vonal viszonylag alacsony magasságú, csupán kettő méteres, és közel túl van az utakhoz, ami nem utal katonai funkciókra.

Hozzátette: a falszakaszt ehelyett valószínűleg azért építethették, hogy korlátozza az emberek és a szarvasmarhák mozgását.

A térség ráadásul éghajlati szempontból különösen komoly kihívást jelent,

mert szélsőségesek a telek, és az évszakok változása is nagy terhet ró az ott élőkre. Mindez arra késztethette egykor a nomád csoportokat, hogy dél felé menjenek élelmet keresni. Ezt próbálhatták megakadályozni a fallal.

Korábban emelhették, mint gondoltuk

A Nagy fal a Kína északi határán épített erődítményrendszerek összessége, amelyet Csin Si Huang-ti kezdett el kiépíteni időszámításunk előtt a 210-es években, a Hadakozó fejedelemségek korának korábbi falszakaszait felhasználva.

A fal összesen több ezer kilométernyi hosszúságú védelmi szakaszokra oszlik.

Az északi vonalat a legendás mongol hódítóra hivatkozva „Dzsingisz kán falának" is hívják, és valamikor a 11-13. században épült. A kutatók azonban úgy vélik, hogy valójában ennél korábban emelhették.

A fal északi szakasza a drónos felvételeken Forrás: Hebrew University

Sokféle falat nevezünk Kínai Nagy Falnak. Ez jóval északabbra, nomádok lakta vidéken volt, és nem volt semmilyen kapcsolatban az ismert Nagy Fallal

– mutatott rá Shelach-Lavi a ScienceAlert cikkében. – A történelmi források alig említették, egyetlen dinasztia sem hangoztatta felépítését.

A kutatásban az izraeliek mellett amerikai és mongol szakemberek is részt vettek, és műholdas és légi felvételek (drónos) elemzésével is megpróbáltak többet megtudni arról, hogy ki, mikor és miért építhette a híres falat.

A kínai nagy fal ma látható része nagyrészt a Ming-dinasztia korából való Forrás: Flickr / May Wong

Az ásatások és az adatok kiértékelése után arra jutottunk, hogy az építményt egy különösen bizonytalan korszakban, a 10. és a 12. század között uralkodó nomád Khitan-Liao-dinasztia idején emelték, tehát Dzsingisz kán előtt

– magyarázta a szakember a tanulmányban.

Mivel nagyon kevés használati tárgyat találtak a közelében, a régészek úgy gondolják, hogy az építmény csak mintegy húsz évig állhatott fenn, amit kettő-öt év alatt hozhattak létre csaknem kétszázezer ember foglalkoztatásával.