Trombózis során a vér az érpályán belül megalvad és így elzárja a vérkeringés útját. Az a jótékony folyamat tehát, ami egy sérülés során segít a vérzést megállítani, a trombózis esetén életveszélyessé válik. Az alvadt vérdarab, attól függően, hogy artériában – a szívtől a végtagok felé haladó - vagy vénában – a végtagok felől a szív felé haladó – érben alakult ki, különböző szövődményeket okozhat.
„Artériás trombózis esetén az ér elzáródása utáni területen a szerv elhal, ilyenkor nem kapnak a szövetek oxigént. Ide soroljuk a szív koronária-artéria elzáródását, és az agyi erek trombózisát is. Vénás trombózis esetén a legveszélyesebb a mélyvénás trombózis, a leszakadt vérrög ugyanis tüdőembóliát okoz, ami akár halálos is lehet, ha a vérrög a nagyobb tüdőartériában akad el."
A trombózis tehát függetlenül attól, hogy artériás vagy vénás érben keletkezik, súlyos állapot, törekedni kell a megelőzésére, mielőbbi felismerésére és a lezajlott trombózist követően a kivizsgálásra és a kiváltó ok kezelésére. A véralvadás bonyolult folyamat, a trombózis kialakulásában több tényező szerepet játszik, a leggyakoribb okok közt azonban több olyan is szerepel, ami ellen – megelőzéssel vagy idejében történő kezeléssel - tehetünk.
Az artériás ér elzáródásának leggyakoribb oka. Alapja egy krónikus gyulladás, és ennek következtében egy lipidekből szöveti törmelékből álló nagyon kemény, un. plakk alakul ki, ami megreped. A repedés helyén, nagyon sok alvadás-aktív anyag (szöveti faktor) szabadul fel, majd rajta a vér alakos elemeiből – főleg a vérlemezkékből, a vörösvérsejtekből és egyéb anyagokból - vérrög képződik, ami elzárja az eret. Ezt hívjuk aterotrombózisnak és ez nagyon elnagyolt leírása egy sereg bonyolult folyamatnak (könyvtárnyi irodalma van).
A megelőzéséhez értelemszerűen az érelmeszesedés kialakulásának megelőzésére, vagy a már kialakult betegség esetén a mielőbbi kezelésre kell törekedni.
Ebben nagy szerepük van a lipidcsökkenetőknek és a vérlemezke gátlóknak.
A visszerek kitágult vénák, amelyekben lelassult a vér keringése. Ennek oka, hogy a vénák falában nincs sima izom, a keringést a szív irányába a lábunk izomműködése biztosítja. A visszerekben levő billentyűk a visszafolyást akadályozzák meg. Ha nem mozgunk eleget, a nehézségi erőnek megfelelően pang a vér a lábunkban, a
lassú keringés miatt aktiválódnak az alvadási faktorok és vérrög alakulhat ki a vénában.
Kialakulhat kevésbé veszélyes felületi, vagy akár életveszélyes - ha a vérrög tüdőembóliát okoz - mélyvénás trombózis is.
A megelőzés érdekében fontos a visszerek kezelése. A kezelőorvos javaslata szerint kompressziós harisnya viselése, vagy műtét. Emellett
a trombózis kockázata csökkenthető a dohányzás elhagyásával, a testsúly normalizálásával és rendszeres mozgással.
Sajnos az egészséges életmód sem jelent garanciát a trombózis kivédésére, öröklött hajlam esetén. Ilyenkor a véralvadás bonyolult folyamatában keletkezik zavar, aminek hatására a trombózis kockázata megnő. Veleszületett trombofíliára gondolni kell, ha valakinél 45 éves kor alatt vagy ritka helyen alakul ki trombózis, ha családi halmozódás figyelhető meg, továbbá ismétlődő vetélések esetén.
A trombofília lehet szerzett is, ilyenkor bizonyos betegségek vagy állapotok – például terhesség esetén, műtétet követően, tartós ágyhoz kötöttség kapcsán, daganatos-, vagy szívbetegségek, ösztrogénterápia - miatt nő meg a trombózis kockázata.
„A trombózis megelőzésére ilyen esetben véralvadásgátló szedésére lehet szükség. Akár hosszabb időszakon át is, vagy csak alkalmanként, például műtétek vagy hormonpótló kezelés, terhesség alatt, esetleg hosszabb utak előtt. Akinél előfordult már korábban trombózis, vagy a családjában van trombofíliás beteg, mindenképp indokolt a trombofília szűrés elvégeztetése."
(Forrás: Trombózis- és Hematológiai Központ
www.tromboziskozpont.hu)