Évekig tartó kutatások után a régészek víz alatti kincsekre bukkantak a Titicaca-tó mélyén: egy vulkáni kőzetből készült, különleges dobozra, amely körülbelül 500 évvel ezelőtt merülhetett a mélybe. Miután ezt a szorosan lezárt tárgyat kinyitották, a tudósok felfedeztek egy ősi láma figurát, amit az Ecuadorból származó spondillusnak nevezett tüskés kagyló héjából faragtak ki. A dobozban emellett ott hevert egy sodrott aranylap is, amely egykor talán egy karkötő része lehetett.
Ha a spanyol történeti beszámolók helytállóak, akkor az előkerült dobozban egyszer akár áldozatként bemutatott állatok vagy gyerekek vére is lehetett; bár eddig nem találtunk emberi maradványokat a tóban
– mondta Christophe Delaere, a brüsszeli Université libre tengeri régésze. – A víz alatti világ nagyrészt még felfedezetlen, és óriási lehetőségeket kínál az egykori társadalmak megértéséhez. Ám a Titicaca-tó víz alatti öröksége még sok meglepetést tartogathat.
A szakemberek évek óta gondosan katalogizálják a Titicaca-tó elsüllyedt áldozati leltárát: egyes területeken állati csontokat, aranyérmét, füstölőket, dísztárgyakat és más lámákat, illetve más áldozati kődobozokat is felfedeztek.
Ám az új leletre a tó egy teljesen más részén bukkantak, amelyről korábban nem is sejtették, hogy az inkák azt szent helyként tisztelhették.
A 15. és a 16. században az Inka Birodalom terjeszkedett és a Titicaca-tó kulturális és vallási szempontból is jelentős csomóponttá vált. A régészek az utóbbi években legalább 28 kődobozt találtak a Khoa nevű, víz alatti zátony közelében, bennük aranyból, ezüstből vagy kagylóhéjból készült, miniatűr figurákkal.
Az oldalukon található jelölések alapján a tudósok úgy vélik, hogy ezeket a ládákat valószínűleg az inkák engedhették le a vízbe, mint valamiféle rituális áldozatot az isteneknek.
Az újonnan, ám a K'akaya-zátonynál felfedezett kődoboz is ugyanilyen jelöléssel rendelkezik, ami hasonló vallási gyakorlatra enged következtetni.
A tudósok víz alatti régészeti felmérésének az is a célja volt, hogy azonosítsák a tóban a frekventált áldozati helyeket, de ők is meglepődtek, amikor kettőt is találtak. Véleményük szerint ennek fontos szerepe lehetett a bővülő Inka Birodalom és a helyi közösségek kapcsolatának megértésében.