A feláldozott vár és a feláldozott tanúhegy

Kilátás Csobánc várából a Szigligeti hegyek és a Szent György-hegy irányába

Bár Mindszentkállán nincs bélyegzőhely, a túra előző szakaszát mégis itt zártuk, ahova a Töttöskáli templomrom meglátogatása után a Szentbékkállai-kőtengeren keresztül érkeztünk. Egyrészt azért, mert busszal kényelmesen visszajuthattunk az autókhoz Köveskálra, másrészt mert errefelé nem néztünk ki előre sátrazó helyet.

Korán indultunk a kőtengerről és népi házairól ismert településre, hogy mélyebben megismerhessük a környéket, illetve megnézzük, mennyiben változott meg a kéktúra útvonala. Észak felé indulunk rátértünk az újratervezett turistaútra. Régen itt egyenesen haladt a kék nyugat felé a Köves-hegy és a Láz-tető között, de most már Hegyesd felé kanyarodik, de nem megy el - a formája és a tetején megtalálható rom miatt - az egyik kedvenc hegyünkig, viszont útba ejti a talán legmostohább sorsú tanúhegyünket is. A videóból kiderül, hogy melyiket.

A feláldozott vár

Szőlőültetvényekkel körülölelt lankás úton haladunk felfelé. A jórészt egyenes úton szemből látható a Hegyesd-hegy csúcsa, amin már 1282 -ben vár állt. A Gyulaffy család lakta. 1504-re rossz állapotba került és 1561. április 16-án elfoglalta a török. Nagy katonai erőfeszítéssel egy évre rá visszafoglalták, de súlyos áron: a vár az ostrom ideje alatt rommá vált.

Akkoriban a területen összefüggő tölgyerdők voltak, amelyeket később letaroltak, és az így létrejött völgyterületeken máig állattenyésztést folytatnak.

A tájkép megmentése érdekében a 20. században feláldozott tanúhegy

Élesen balra fordulunk és a Hajagos oldalán elérjük a Hottó-kút szépen foglalt, de mára romossá vált forrását. A Hajagos a bányászat által eltűntetett tanúhegy, szellemként foglal helyet Hegyesd és a Csobánc között. Gyakorlatilag feláldozták a Badacsony és a környező bazaltsapkák megmentése érdekében.

Lassan haladunk, mert a látnivalók gyors ütemben kerülnek az objektívek elé Forrás: Interspect_Group

A néhai vulkáni kúp lábai körül az évmilliók során kőtenger és kőfolyás halmozódott fel a kemény kőzet lejtőtörmelékéből. A bazalt-tengerenek, vagy bazaltfolyamnak is nevezett törmeléklejtő veszélyes terepet jelent kellő óvatosság és tapasztalat nélkül. Nehéz a megkapaszkodás és nincs ami megállítson egy rossz lépés után. A kövek pedig pengeélesek. Megleltük a néhai sikló talpfáit is. Ezzel szállították el régen a Hajagos lávatavában képződött kőzetet.

Ahonnan a teljes Balaton-felvidék megtekinthető

A Csobánc-szög emelkedőjén át közelítjük meg a nagy hegyet. Lapos tetején található a 13. században épült Csobánc várának romja, melyhez falu is tartozott, ami 1841-ben még létezett. Keleti irányban haladunk és elérjük az úgynevezett Rossztemplomot, ami a hajdani Csabáncszögi község temploma volt. Itt borral kínálnak bennünket, ami így felfelé nem annyira esne jól, mint maga a gesztus.

A környék híres a hazaszeretetéről, az 1800-as években például ajánlatos volt éjszaka közlekedni, ha haladni akart az utazó, mert ahány pincénél ott tartózkodott a gazdája, annyi helyre invitálták és nemet mondani nagy sértés volt.

A Balaton-felvidéki tanúhegyek közül az egyik legjobb kilátást a Csobánc biztosítja, mert sík tetejére már nem kapaszkodik fel az erdő, így körbesétálva minden irányban kitekinthetünk. (Bakó Gábor felvételei) Forrás: Bakó Gábor

A látvány magáért beszél, különösen, ha a cikk végén felsorolt könyvek segítségével értelmezzük azt. A pannon tenger vastag homok- és agyagüledékének tetejére helyenként vulkánok lávája ömlött és a bazalt kisebb - nagyobb foltokban terült el rajta. A terület sivatagosodott és a szél elhordta a laza rétegeket.

Csak ott maradtak meg, ahol egy-egy bazaltlepény védelmezte őket. Így keletkeztek a csodálatos bazaltmezák: Badacsony, Szent György-hegy, Gulács, Tóti-hegy, Csobánc, Hajagos, Haláp és az északi nagy bazalttakarók: Kab-hegy, Agártető, Lázhegy, Szebike, Kovácsi-hegy és a többi.

Kilátás Csobánc várából a Szigligeti hegyek és a Szent György-hegy irányába Forrás: Rajnai Klára

A laza üledékes rétegek lepusztulása után tufavulkánok kitöréséből jött létre Vendégi-hegy és Szigliget három hegye. A Balaton a pleisztocén korban elöntötte a medencét, vize egészen Tapolca helyéig húzódott, a tanúhegyek pedig néhol szigetként emelkedtek ki. A parton mamutok és orrszarvúk legelésztek. Az első világháborúban megritkult jegenye fasorok a mai napig hirdetik a legrégebbi utakat a mocsaras lapályon, néhol rétek és nádasok váltakoznak.

Balaton-felvidék Forrás: Bakó Gábor

A nap még nem ért véget, de annyi minden ragadta meg a figyelmünket, hogy a túraszakasz másik felét a következő részben meséljük el.

Irodalom:

Bodrossy Leó (2001): A Balaton regénye
Eötvös Károly (1900): Utazás a Balaton körül
Eötvös Károly (1982): Balatoni utazás, Magvető
Illés György (2012): Hősök és árulók: A magyar történelem nagy pillanatainak kézikönyve
www.varlexikon.hu