Hivatalosan is elismerték Magawa munkáját, amiért egy miniatűr PDSA aranyéremmel ajándékozták meg, amely a György-kereszt állati megfelelője. A jótékonysági szervezet 77 éves történetében ő az első patkány, aki ilyen díjat kapott.
Ennek az éremnek a megszerzése valóban megtiszteltetés, különösen állatkiképzőink számára, akik nap mint nap rendkívül korán kelnek, hogy betanítsák ezeket az állatokat
– mondta Christophe Cox, az APOPO nonprofit szervezet vezérigazgatója a The Guardian online kiadásának, amely afrikai óriás patkányokat képez ki életek megmentésére a taposóaknák felderítése és a tuberkulózis felismerése által. – Óriási elismerés azonban azoknak az embereknek is a világ minden táján, akiknek a mindennapjait taposóaknák veszélyeztetik.
Hozzátette: a PDSA aranyérem-díj ráadásul ráirányítja a globális figyelmet a taposóaknák problémájára.
A szakember elmondta azt is, hogy a patkányok rendkívül intelligensek, és sokszor jóval hatékonyabban dolgoznak táplálék-jutalomért, mint más állatok. Méretükből fakadóan ráadásul kevésbé vannak veszélyben, amikor a taposóaknákon járnak.
A patkányokat a non-profit szervezet arra képezi ki, hogy megtalálják a robbanóanyagokban fellelhető vegyi anyagokat. Ehhez a „munkához" egyéves kiképzésre van szükségük, mielőtt a „frontvonalban szolgálatba állítanák őket". Körülbelül napi fél órát keresik az aknákat, általában kora reggel.
Miután észleltek egy taposóaknát, megkarcolják a helyet, amely figyelmezteti az őket követő szakembereket, akik így biztonsággal el tudják hárítani a veszélyt.
A nyugdíjkorhatárhoz közeledő Magawának mindössze 30 percre van szüksége, hogy átkutasson egy teniszpálya nagyságú területet, amihez egy embernek akár négy nap is kell a fémdetektoros vizsgálattal.
Magawa és az APOPO munkája valóban egyedülálló és kiemelkedő
– mutatott rá Jan McLoughlin, a People's Dispensary for Sick Animals (PDSA) főigazgatója, amely az Egyesült Királyság vezető állatorvosi jótékonysági szervezete, és amely ingyenes kezelést nyújt a rászoruló háziállatok számára. – Csak Kambodzsában a becslések szerint 1975 és 1998 között 4–6 méterenként aknákat helyeztek el, amelyek sajnos több mint 64 ezer áldozatot követeltek.
Magawa munkája közvetlenül megmenti és megváltoztatja azoknak a férfiaknak, nőknek és gyermekeknek az életét, akiknek az életét ezek a taposóaknák veszélyeztetik.
Nem véletlenül Kambodzsában él a világon a legtöbb, több mint 40 ezer ember, akinek valamilyen végtagját amputálni kellett.