Teljesítette küldetését a budapesti műszaki egyetem zsebműholdja

A SMOG-P magyar zsebműhold

Véget ért a műegyetemi fejlesztésű zsebműhold Föld körüli pályán végzett missziója: a SMOG-P a sűrűbb légkörbe érkezve szeptember 28-án megsemmisült - közölte a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME).

Csak három hónap volt a tervezett élettartama

"A világszenzációnak számító, csaknem 10 hónapos űrbéli útja után a világ első működő 1-PocketQube (1PQ) (5-ször 5-ször 5 centiméter) méretű műholdja elégett" - olvasható a BME keddi közleményében. A SMOG-P tervezett élettartama 3 hónap volt,

de még 8 hónappal az indítás után is teljes kapacitással üzemelt.

A rendszerek és a tartalékegységek jól funkcionáltak, áramköri meghibásodást nem tapasztaltak a fejlesztők - írják.

A SMOG-1 ill. SMOG-P (balra) és ATL-1 (jobbra) műholdak. Forrás: https://www.bme.hu/hirek/20191206/Ujabb_muegyetemi_siker_a_zsebmuholdak_fejleszteseben

Magyarország második műholdját 2019. december 6-án állították pályára és megsemmisüléséig folyamatosan küldte a mérési eredményeket.

A SMOG-P működő űreszközként fejezte be küldetését, amelynek során a földfelszíni digitális műsorszóró adók űrbe - feleslegesen - kijutó jeleit, azaz az elektromágneses szennyezettséget mérte. Ennek eredménye a Föld teljes felszínéről alkotott elektroszmogtérkép.

Drasztikusan lecsökkent a pályamagassága, ez lett a végzete

Életútja során a SMOG-P jeleit több mint 100 rádióamatőr vette szinte minden kontinensről. A közlemény szerint többek közt nekik is köszönhető az az adatmennyiség, amelyet képesek voltak a fejlesztők begyűjteni.

A SMOG-P jeleit fogó parabola antenna a BME megfigyelő állomásán Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Összességében több mint 238 ezer különböző csomagot küldtek be a vevőállomások a zsebműholdról. A lentebb beágyazott videón a SMOG-P-t is a világűrbe juttató Electron hordozórakéta múlt év decemberi startja látható.

A beszámoló szerint a SMOG-P pályájának magassága az utolsó hetekben drasztikusan csökkent,

ami a részecskesűrűség exponenciális növekedésével magyarázható.

Ennek eredményeképpen hamar elérte a kritikus 160-180 kilométeres pályamagasságot. Ezen a ponton már csak órákban volt mérhető a műhold hátralevő élete: 1-2 körön belül néhány pillanat alatt elégett a részecskékkel való ütközéskor.

Várhatóan márciusban áll pályára az újabb magyar műhold

A szintén műegyetemei fejlesztésű, de immáron 2-PocketQube (5-ször 5-ször 10 centiméter) méretű ATL-1 is rajta volt a tavaly decemberben felbocsátott Electron típusú rakétán és a SMOG-P-hez hasonló jövővel néz szembe, azonban nagyobb méretének és tömegének köszönhetően néhány nappal később várható a visszatérése - olvasható a közleményben.

A SMOG-P magyar zsebműhold Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Az ATL-1 működését tekintve szintén sikerekkel büszkélkedhet: az indulás óta megszakítás nélkül, folyamatosan küldi a műsorszóró adók teljesítményének és a hőszigetelő anyagokkal végzett mérések eredményét.

A Föld elektroszmog szennyezettsége a BME SMOG-P zsebműholdjának mérései szerint Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Magyarország harmadik zsebműholdját, a SMOG-1-et 2020 szeptemberében a római székhelyű G.A.U.S.S. kutatóintézetben adták át Magyarország római nagykövetségének közreműködésével az Olasz Űrügynökség (ASI) és a római La Sapienza Egyetem műszaki és űrkutatási karának társintézményében.

A SMOG-P és az ATL-1 műholdak találkozójának illetve pályaelemeinek ábrája Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Ott kerül majd be az Unisat-7 nevű 32 kilogrammos műhold egyik kidobó szerkezetébe, ahonnan várhatóan 2021 márciusában állítják pályára - olvasható a BME közleményében.

Teljes egészében hazai munka eredménye a SMOG-P

A SMOG-P teljes egészében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen készült, oktatók irányításával,

egyetemi hallgatók aktív részvételével, a képzési rendszerbe illesztve, szponzorok támogatásával.

A SMOG-P a mérete alapján valóban rászolgál a zsebműhold elnevezésre Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

A fejlesztés a Villamosmérnöki és Informatikai Karon (VIK) a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék tanárainak koordinálása mellett zajlott.

A munkában jelentős szerepük volt a Gépészmérnöki Kar (GPK) diákjainak, valamint külső szakértőknek is. A felbocsátás költségét a VIK, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) együttesen biztosították.

(Forrás: MTI/BME)