Ezért növesztettek a nőstény vakondokok hereszöveteket

Vakondok (Talpa europea)

A közönséges vakond vadászterületének irányát és kiterjedését halmok vagy túrások jelölik, az állatnak földalatti járatain állandóan dolgoznia kell. Sem a hímek, sem a nőstények nem tudják azonban elkerülni az „árokharc" borzalmait, hiszen ha ellenséggel találkoznak a föld alatt, akkor nincs lehetőségük elbújni. Ilyenkor csak az agresszió számít, amire a nőstények esetében meglepő módon adott fegyvert az evolúció.

Lenyűgöző biológiai változást jelöl

A segítség váratlan helyről érkezett: az evolúció során a nőstény vakondokok eszközt kaptak, hogy harcoljanak ebben a kegyetlen földalatti világban. A Science tudományos szaklapban most publikált tanulmány szerint

a nőstény vakond egyaránt rendelkezik petefészek- és hereszövetekkel, ennél fogva magas a tesztoszteronszintje.

A kutatók most megpróbálták jobban megérteni, hogy vajon miként jöhetett létre ez a lenyűgöző biológiai változás.

Vakondok (Talpa europea) Forrás: Michael David Hill \ Wikimedia Commons

Az emlősök szexuális fejlődése igen összetett folyamat, bár van egy elég jó elképzelésünk arról, hogy hogyan is zajlik ez a folyamat

– mondta Darío Lupiáñez genetikus, a Max Planck Molekuláris Genetikai Intézet munkatársa a ScienceAlert online tudományos portálnak. – A szexuális fejlődés során általában egy bizonyos ponton dől el, hogy az egyed nőstény vagy hím lesz. Mi szerettük volna megtudni, hogy az evolúció miként modulálja a fejlődési eseményeknek ezt a sorrendjét, ami lehetővé teszi azokat az interszexuális jellemzőket, amelyeket a vakondoknál láthatunk.

Hozzátette: a nőstény vakondokok petefészke ugyanúgy működik, mint egy átlagos emlős petefészke, de előfordul, hogy a másik oldalon megtapadnak a hereszövetek is.

És bár ezek soha nem lesznek képesek spermasejteket termelni,

rendelkeznek az úgynevezett Leydig-sejtekkel, amelyek a herecsatornák közötti kötőszöveti sejtekből keletkeznek, és a tesztoszteront (férfi nemi hormon) termelik.

Feltérképezték a vakondokok genomjait

Az emlősök hereszövetének fejlődése általában az Y kromoszómára támaszkodik, ami a fejlődés korai szakaszában felgyorsítja a tesztoszteron termelést. Ennek a hiánya sokkal nehezebbé teszi egy embrió számára a „herét termelő eseménylánc" elindítását.

Ezért is rejtély, hogyan történhet meg mégis a nőstény vakondokoknál, amelyeknek X és Y helyett két X kromoszómájuk van.

A szakemberek most a genomjuk mélyreható elemzésével keresték a válaszokat.

Euroscaptor orlovi vakond Forrás: WWF

Azt feltételezzük, hogy a vakondokoknál nemcsak magukban a génekben, hanem különösen az e génekhez tartozó, szabályozó régiókban is változások történnek

– magyarázta Stefan Mundlos genetikus, a Max Planck Molekuláris Genetikai Intézet kutatója, aki kollégáival együtt az ibériai vakond (Talpa occidentalis) kromoszóma-átalakítását és génaktivitását térképezte fel a nemi szerveik különböző régióiban, miközben rögzítették a DNS epigenikus szerkesztéseit és megvizsgálták a strukturális változásokat.

Csillagorrú vakond Forrás: YouTube

A csapat ezután összehasonlította a kapott eredményeket más állatok genomjaival és rájöttek, hogy a nőstény vakondokok teste valahogy „aktiválta a testben a here növekedéséhez szükséges gént". A genomjaik az evolúció folyamán ugyanis úgy változtak, hogy azok „tökéletesen időzített dózist biztosítsanak a szabályozó növekedési faktoroknak".

A tudósok emellett még kettő gént találtak,

amelyek az úgynevezett androgén szintézist szabályozzák, és amely az állat esetében a föld alatti harcok során a túlélés nyerő képletét jelenti.