Hogy az álmodásnak ez a két típusa eredendően különbözik-e, azt az idegtudósok még mindig nem tudják teljes bizonyossággal. A legtöbb kutatás szerint ha az alvás röpke REM-fázisában ébresztenek fel minket, csak akkor vagyunk képesek kidolgozott, élénk és érzelmi történetszerű álmokat felidézni.
Ezzel szemben ha nem ebben a figyelmi szakaszban ébredünk fel, akkor kevésbé emlékezünk az álmaikra, és maguk az álmok is inkább csak gondolatszerűek.
És bár ezek fontos megállapítások, de leginkább szubjektív jelentéseken alapulnak: ha ugyanis a leírás hosszát ellenőrizzük, akkor a „kidolgozásbeli különbségnek eltűnnek vagy erősen csökkennek". A brazíliai kutatók most azonban kifejlesztettek egy nagy sebességű elemző eszközt, amely képes kvalitatív jelentéseket elkészíteni és azokat objektívebb grafikon formájában megjeleníteni. Eredményeiket a PLOS ONE tudományos szaklapban publikálták.
Tudjuk, hogy az álmok túlnyomó többsége a REM- fázisban történik, amik hosszabbak és leginkább egy filmhez hasonlítanak
– mondta Sidarta Ribeiro, a brazil São Paulo Egyetem idegtudósa a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Az elemzésünk folyamatának automatizálása azonban lehetővé tette a strukturális különbségeknek az első kvantitatív mérését.
A tanulmány során a kutatók húsz résztvevő 133, korábban összegyűjtött álommal kapcsolatos jelentéseire támaszkodtak: az önkénteseket az alvás különböző szakaszaiban ébresztették fel, és a kutatók grafikusan ábrázolták az elmesélt álmaikat, helyettesítve azokat egy gráf csomópontjaival.
Strukturális felépítésüket elemezve az új eszköz megállapította, hogy a REM-fázisban írt jelentések sokkal összetettebbek és a más alvásszakaszokhoz képest tele vannak összekapcsolt információkkal.
Ez az első olyan tanulmány, amely a gráfelméletet használta annak kimutatására, hogy a REM-álom beszámolói több szerkezeti összefüggést mutatnak, mint a nem REM-fázisok jelentései
– mutatott rá Joshua Martin, a berlini Humboldt Egyetem idegtudósa. – Ezek az eredmények azért fontosak, mert megmutatják, hogy a számítási módszerek alkalmazhatók annak tanulmányozására, hogy hogyan álmodunk.
És bár a nem REM-alvás leginkább valamilyen regenerációs funkcióval rendelkezik, a tudósok még mindig nem biztosak abban, hogy
miért léteznek ezek az álmokkal teli fázisok.
Az új kutatás azt sugallja, hogy ha az álom ebben a szakaszban valóban más minőségű, akkor az álmokat különféle mögöttes mechanizmusok vezérelhetik, amelyek eltérő szerepet játszhatnak biológiánkban.