Meghökkentő felfedezést tettek a Vezúv egyik áldozatának agyában

Nehéz elképzelni szörnyűbb halált, mint Vezúv lábainál elterülő ókori városok lakóiét. A vulkánt 79. augusztus 24-én izzó anyagok hagyták el, és a kitörés a Pompeii mellett a várostól húsz kilométerre fekvő Herculaneumot is elpusztította. Itt bukkantak rá a nápolyi II. Frigyes Egyetem régészei arra 25 év körüli férfinak a maradványaira, akit valószínűleg álmában ért a szörnyű halál. A tudósok a koponyájában üveges, fekete anyagot találtak: ebben a neuronok szerkezetét fedezték fel.

A városok lakói szörnyű halált haltak

A történelmi beszámolók szerint a Vezúv eleinte hatalmas hamu- és tajtékkőoszlopot lövellt ki magából, majd lassan elsötétedett az ég és hamu, habkő és törmelék kezdett záporozni Pompei és a környékbeli települések házaira és rémült lakosaira.

A levegőbe kerülő, hatalmas mennyiségű vulkanikus anyag után megindult a hegyről a mintegy 100 kilométeres óránkénti sebességgel lezúduló, forró hamuból, izzó törmelékből és mérgező gázokból álló, az óvatos becslések alapján közel 800 Celsius fok hőmérsékletű lavina.

Összesen kilencmilliárd tonna vulkanikus anyag szóródott szét a területen, míg a törmelékek a vulkántól több mint harminc kilométerre is megtalálhatóak voltak. Oplontis, Pompej és Herculaneum ki nem menekített lakói szörnyű halált haltak.

A Vezúv kitörése szörnyű következményekkel járt Forrás: wikipedia.org/wiki/Mount_Vesuvius

A szakértők azóta is vizsgálják az áldozatokat, és ezúttal egy herculaneumi fiatal férfi holttestét elemezték,

amelynek eredményeit a napokban publikálták a PLOS ONE tudományos folyóiratban. Eszerint a férfi koponyájában üveges, fekete anyagot találtak, ami valószínűleg a rendkívüli hő hatására alakult ki, és a gyors lehűlés eredményeként alakulhatott ki.

Pompei Forrás: AFP

Vizsgálataink eredményei azt mutatják, hogy a Herculaneumban végbement, úgynevezett vitrifikációs folyamat egyedülálló módon fagyasztotta le ennek az áldozatnak az idegsejtjeit, és őrizte meg azokat viszonylagos épségben a mai napig

– mondta Pier Paolo Petrone, a Nápolyi II. Frigyes Egyetem törvényszéki antropológusa, a tanulmány vezető szerzője a LiveScience online tudományos portálnak.

Ezért van igazán különleges leletről szó

A forró hamu és a gázfelhő egyszerre pusztította és temette el Herculaneum ősi városát, gyorsan felmelegítve a szerves anyagokat. Furcsa módon azonban ez a gyors halál azt is jelentette, hogy bár a perzselő hőség miatt a testzsír felgyulladt, a szövetek pedig elpárologtak, néhány anyag mégis megőrződött a gyors lehűlés miatt.

Petrone és munkatársai egy üveges, fekete anyagot vizsgáltak meg,

amelyet egy húszéves férfi repedt és elszenesedett koponyájában találtak meg, akit a Collegium Augustaliumban, Augustus császár kultuszának központjában fedeztek fel.

Egy idegsejt axonjaival együtt látható az agyszövet ezen üveges szegmensében Forrás: Pier Paolo Petrone, University Federico II of Naples, Italy

A korábbi vizsgálatok folytatásaként pásztázó elektronmikroszkóppal vettünk mintát a legkisebb részletek megismeréséhez

– magyarázta Petrone. – Az elemzés során gömb és cső formájú, 550-830 nanométer átmérőjű struktúrákat azonosítottunkk; ezek úgy néztek ki, mint az idegsejtek, illetve azok nyúlványai, az axonok.

Ezután az energia-diszperzív röntgenspektroszkópia nevű eljárást is alkalmazták, hogy meghatározzák az anyag kémiai összetételét.

Megállapították, hogy miután szénben és oxigénben gazdag, ami szerves eredetre utal.

A tudósok a korábbi kutatásokra építve a leletben korábban észlelt fehérjéket összehasonlították az emberi agyban található fehérjék adatbázisával. Arra jutottak, hogy az általuk felfedezett összes fehérje jelen van az agyszövetben.

Mindezek fényében a tanulmány azt állítja, hogy valószínűleg a gerincvelő és a kisagy maradványaira bukkantak. Hozzáteszik: a megőrzött agyszövet megtalálása igen ritka kincs a régészetben, ami miatt ez a felfedezés duplán különlegesnek számít.