Az olvadó jég rejtélyes tárgyak tárházát tárta fel Norvégiában

A Jotunheimen-hegység ezen részén találtak az értékes leletekre

A régészek látványos tárgyak „kincsesbányáját" tárták fel Norvégiában, amikor a Jotunheimen-hegységben elolvad egy újabb, nagy kiterjedésű jégdarab, amely összesen 68 nyilat és még sok más izgalmas leletet rejtett egy feltételezett ősi rénszarvasvadászat helyéről. A legkorábbi leletek mintegy 6000 évesek a szénizotópos kormeghatározás alapján.

Különleges tárgyakra bukkantak a norvég régészek: nyilakra, rénszarvascsontokra és agancsokra, valamint olyan, úgynevezett „ijesztő botokra", amelyekkel az állatokat olyan helyekre terelhették, ahol könnyebben tudtak vadászni rájuk.

Ahogy arra a kutatók rámutattak, az ilyen leletek egyre gyakoribbá válnak a globális hőmérséklet emelkedésével,

különösen a statikus jégdarabok alatt, amelyek eddig évszázadok vagy évezredek óta mozdulatlanul és érintetlenül álltak.

A Jotunheimen-hegység ezen részén találtak az értékes leletekre Forrás: Innlandet County Counci

Ez a jéggel borított hely az egyik leggazdagabb lelőhely a világon, ahol a tudomány eddig a legtöbb nyilat találta

– mondta Lars Pilø, a norvég Innlandet Megyei Tanács kulturális örökségének osztályvezető régésze a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Én csak ennyit mondtam a csapatunk tagjainak: élvezzük a pillanatot, amennyire csak tudjuk, mert talán soha többé nem fogunk hasonlót tapasztalni.

A lehetséges felfedezések olyan jelentősnek számítanak, hogy a kutatócsoport évekig titokban tartotta a helyszínt – a Jotunheimen-hegység Langfonne jégfoltját –,ami ma már csak a húsz évvel ezelőtti kiterjedésének a harmadát teszi ki. Mára azonban az összes műtárgyat helyreállították.

Ezeket a tárgyakat a kőkortól kezdve a középkori időszakig terjedően használhatták, a legkülönbözőbb időszakokban.

A legtöbb nyíl a késő neolitikum és a késő vaskor korszakaiból származik. A kutatóknak a vizsgálat során számos tényezőt kellett figyelembe venniük: többek között a jég és az olvadékvíz mozgását, illetve a szél és az expozíció hatását. A szakemberek szerint a természet valószínűleg már a tárgyak egy nagyobb részét elmozdította az eredeti helyszínről, míg más elemek még mindig ott vannak.

A legkorábbi leletek mintegy 6000 évesek a szénizotópos kormeghatározás alapján Forrás: Innlandet County Counci

Fontos szem előtt tartani, hogy ezek a jégdarabok nem szokványos régészeti lelőhelyek

– magyarázta Pilø. – A hegymagaslatokon, hideg és zord környezetben helyezkednek el, ahol a természeti erők egészen más léptékűek, mint egy síkvidéki régészeti lelőhelyeken.

A nyilak egy része összetört, ami azt sugallja, hogy ezek a jégtömbök valójában rendszeresebben mozognak, mint azt a szakemberek korábban gondolták.

Ezt az elképzelést a helyszíni földfelszíni radar segítségével készített felvételek is alátámasztják.

A Holocene tudományos szaklapban publikált tanulmány az első átfogó keretet adja arról, hogy a régészeti leletekre milyen hatással vannak a jég által befolyásolt természetes folyamatok, illetve egyfajta választ adnak arra is, hogy milyen módon tudja a tudomány értelmezni ezeket.