Új lendületet kaptak a közvetlen népegészségügyi haszonnal járó kutatási területek hazánkban. A pécsi Szentágothai János Kutatóközpontban, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Általános Orvostudományi Karán, a Debreceni Egyetemen, valamint a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban a kutatásokat magasabb szintre helyezték a nagy idő és térbeli felbontású képalkotó vizsgálatok fejlesztését és alkalmazást a biomedicinában.
A 20. században kiemelt jelentőségű, hogy az emberi testben zajló folyamatokat minél pontosabban le tudjuk írni, amely által képesek leszünk a betegségeket is közelebbről megvizsgálni
– mondta Dr. Ábrahám István a PTE Általános Orvostudományi Karának professzora, az Élettani Intézet igazgatója, a projekt szakmai vezetője hétfőn, az Origónak adott interjújában. – Most már filmre tudjuk venni azt, ami molekulárisan a test sejtjeiben játszódik, ezt teszi lehetővé a szuperfelbontású mikorszkóp technológia.
A kutatók többek között egy különleges mikroszkópot telepítettek a pécsi kutatói program helyszínére, amely képes egyedi molekulák mozgásának nyomon követésére az élő sejtben, míg a gyors szubcelluláris folyamatok megfigyelésére egy úgynevezett „in vivo 2-foton mikroszkópot" szereztek be.
Ezt egészíti ki az élő sejtek szerkezetének szuperfelbontású vizsgálatára alkalmas „STochastic Optical Reconstruction" mikroszkóp (STORM), valamint a „Stimulated Emission Depletion" (STED) - „Fluorescence Lifetime Imaging" (FLIM) szuperrezolúciós mikroszkóp.
Ilyen sokrétű csúcstechnológiás mikroszkóp eszközparkot nem találhatunk máshol Közép-Európában,
ezért ezt az unikális műszeregyüttest elérhetővé teszik a hazai és külföldi kutatók számára.
Az új eszközök segítségével a kutatások az eddiginél sokkal részletgazdagabb betekintést nyújtanak a molekulák világába, lehetővé téve az orvosbiológiai kutatásokban a molekuláris kölcsönhatások, sejtfunkciós és sejtmorfológiai paraméterek vizsgálatát egyedi molekula szinten akár élő szövetben is.
Ezek a modern, képalkotó eljárások alkalmazhatók többek között a biológia, az orvostudomány, az idegtudomány területén, de a különböző betegségek, fertőzések és immunológiai folyamatok megértésében
– mutatott rá kérdésünkre Dr. Ábrahám István. – A vizsgálatok a vírusfertőzésekben, daganatképződésekben, immunológiai, gyulladásos és neurodegeneratív kórképekben szerepet játszó, a sejtmembrántól a citoplazmán át a sejtmagig érő jelátviteli útvonalak feltérképezését és terápiás célpontok pontos azonosítását célozzák.
A hazai eszközpark szó szerint forradalmasítja a biomedicina kutatási területét, amely magasabb szintre helyezi a hazai és nemzetközi kutatásokat.
Ahogy azt a professzor hangsúlyozta, a nanovilág megértése új gondolkodásmódot is igényel, hiszen más a fizikája és a matematikája, mint amit eddig a tudósok megszoktak.
A fejlesztés és innováció azonban nem áll meg: a tervek szerint jövőre adják át Pécsett a Nano-Bio-Imaging központot és új mikroszkóp rendszerek kialakítása is folyamatban van.