A marsi ördögök valójában porból vannak, ezért porördögöknek nevezzük őket. A Földön is vannak hasonló képződmények, a napsugárzás melegének hatására jönnek létre, azonban a vörös bolygó ritka légkörében sokkal nagyobbakra nőhetnek földi társaiknál - akár 20 kilométeres magasságba is felvihetik a felszín porát. E felkavart por jelentős szerepet kap a Mars klímájának kialakításában, hiszen a ritka légkörben lebegve csillapítja a nappalok és éjszakák közti hőingást. A porördög által hagyott, sötétes színezetű nyomok a kép bal szélén láthatóak.
A felvétel valódi szereplője persze az angyal, melynek fejénél egy glória látható.
Ha jobban megnézzük, ez utóbbi valójában egy meredek lejtőjű becsapódási kráter. Az ESA közleménye szerint a sötétvöröses alak valójában a Mars kérgéből származó anyag, amit a meteorit becsapódása hozott felszínre. Szintén a kéregből származó törmelék rajzolja ki az angyal jobb szárnya alatt látható szívet.
Hogy a sötétvörös anyag pontosan miből áll, nem teljesen tisztázott. Bolygószerte láthatóak hasonló feketés lerakódások, többségüket ősi vulkanikus folyamatok hozták létre a mélyben. Idővel az erózió és a meteoritbecsapódások révén a felszínre kerültek, majd a marsi szél szétszórta őket.
A most közölt felvételeket az ESA Mars Express űrszondája készítette. Az űreszköz 2004 óta kering a vörös bolygó körül. A különleges struktúrák azért láthatóak most, mert a Mars déli-sarkán éppen nyár van. Az év többi részében 400 kilométer vastag jégtakaró fedi el a képződményeket.