Miért tűnik úgy, hogy a férfiakra veszélyesebb a koronavírus?

A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet udvarán a héten kialakításra került egy ún. „vörös zóna” mely a jövőben a koronavírusos betegek kiszűrésére és vizsgálatára szolgál majd

Az új koronavírus okozta fertőzések elsősorban az idős és\vagy krónikus betegekre veszélyesek, az eddigi adatok alapján pedig úgy tűnik, közülük is leginkább a férfiaknál okoz különösen súlyos tüneteket a betegség. Ennek biológiai és életmódbeli okai is lehetnek, írja a New Scientist cikke.

Egy kínai kutatócsoport április 10-én megjelent szakcikke a vuhani Jinyintan Kórház 99 COVID-19-cel diagnosztizált páciensét vizsgálta, a tanulmányban szereplő adatok a január 1. és 20. közötti időszakból származnak. Eszerint a kórházba került betegek között a férfiak és nők aránya több mint kettő az egyhez volt. Ugyanez jellemző a fertőzésben meghaltak számára: a tudósok megnézték, mi volt a helyzet 21 különböző vuhani kórházban január 21. és 30. között, és azt találták, hogy az áldozatok 75 százaléka a férfiak közül került ki.

A statisztikák más országokban is hasonló képet mutattak: Angliában, Walesben, valamint Észak-Írországban a március 1. és április 8. között diagnosztizált közel 4000 kritikus állapotban lévő beteg 70 százaléka volt férfi. Egy másik tanulmány New York-i kórházakban vizsgálta 4000 beteg esetét (március 1. és április 7. közötti időszakot felölelő adatok), és közöttük is több volt a férfi (a páciensek 62 százaléka).

Ami Magyarországot illeti, április 17-ig 156, többségében idős ember halt meg koronavírus miatt, közülük 90-en voltak férfiak.

Az eddigi adatok tehát azt mutatják, hogy bár a férfiak és a nők ugyanolyan eséllyel fertőződhetnek meg,

a betegség lefolyása az előbbi csoportnál valamiért súlyosabb, és többen is halnak meg közülük.

Ugyanezt figyelték meg a korábbi 2002-2003-as SARS és 2012-es MERS járványoknál is.

Miért érintheti súlyosabban a férfiakat a betegség?

Ezzel kapcsolatban több hipotézis is született, az egyik elmélet például a dohányzást teszi felelőssé. Kínában a férfiaknak több mint 50 százaléka dohányzik, míg a nőknél ez az arány csupán 5 százalék. Egy nemrégiben publikált tanulmány egyértelműen bizonyította, hogy a dohányosok tüdősejtjeinek felületén több ACE2 molekula van. Mivel a vírusnak erre a receptorra van szüksége a sejtbe jutáshoz, a rendszeresen cigarettázókat hatékonyabban tudja támadni a kórokozó. A Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem vizsgálata ugyanakkor azt állapította meg, hogy Kínában a súlyosabb COVID-19-es esetek csupán 12,5 százalékát tették ki a dohányosok.

Szintén egy lehetséges ok, hogy a férfiak – különösebben az idősebbek – általában rosszabb egészségi állapotban vannak, mint a nők; jobban sújtják őket az elhízás, a diabétesz, a magas vérnyomás, a szív-és érrendszeri betegségek, bizonyos ráktípusok,

vagyis azok a tényezők, amik a COVID-19 lefolyását súlyosbítják.

Kunihiro Matsushita, a Johns Hopkins University munkatársa szerint az sem zárható ki egyértelműen, hogy a férfiak egyszerűen kevesebb figyelmet szentelnek a higiéniának, például kevesebbszer vagy hanyagabbul mosnak kezet.

A nemek közötti eltérés okát egy kínai kutatás is kereste, a publikációban azt állapították meg, hogy a COVID-19-cel kórházba került férfiakban nagyobb eséllyel voltak jelen más kórokozók (vírusok, baktériumok), amik tovább súlyosbíthatták a szimptómákat.

Forrás: Science Photo Library/ANDRZEJ WOJCICKI/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Andrzej Wojcicki/Science Photo L

Az X kromoszóma immunválaszban betöltött szerepe

Philip Goulder, az Oxfordi Egyetem immunológusa szerint a nők immunrendszere erősebb, mint a férfiaké, ennek pedig genetikai okai vannak; míg a nők két X kromoszómával rendelkeznek, a férfiak csak eggyel. Az X kromoszómán több, az immunrendszer hatékony működéséhez nélkülözhetetlen gén található. Ezek egyike az úgynevezett TLR7 fehérjét kódoló gén. A TLR7 feladata az egyszálú RNS genomú vírusok detektálása.

Márpedig ilyen vírus a SARS-CoV-2 is.

A nők tehát kétszer annyi TLR7-et tudnak előállítani, mint a férfiak, így vélhetően az immunrendszerük is jobban reagálhat a fertőzésre. Habár a két X kromoszóma közül az egyik inaktivált állapotban van, egyes immunsejtekben a TLR7 génjére ez a gátlás nem vonatkozik, mindkét nemi kromoszómán ugyanúgy tud működni.

A kutatók korábban már arra is találtak bizonyítékokat, hogy két női nemi hormon, az ösztrogén és a progeszteron is erősíti az immunrendszert, az viszont jelenleg nem ismert, játszanak-e bármilyen szerepet a COVID-19 elleni védekezésben.

Látható tehát, hogy pillanatnyilag nem létezik kielégítő magyarázat arra, miért alakulhatnak ki súlyosabb szövődmények a férfiaknál, ráadásul a folyamatosan frissülő adatok tovább árnyalhatják a képet.

Az biztos, hogy a legfontosabb, hogy kövessük a járványügyi szakemberek utasításait, vagyis minimalizáljuk szociális kapcsolatainkat, ha lehet, maradjunk otthon, és ügyeljünk a rendszeres kézmosásra.