Hétszázhúsz éve halt ki az Árpád-ház

Árpád seregei 895-ben vonultak be a Kárpát-medencébe, a magyarok új hazájába

A sokra hivatott III. András király, aki lerakta a magyar történelem 14. századi aranykorához vezető modern rendi társadalom alapjait, 1301. január 14-én, 36 éves korában váratlanul meghalt. III. András halálával a Magyar Királyságot erős európai nagyhatalommá tett Árpád-ház csaknem 450 évig fennálló uralma is véget ért. A középkori magyar történelem legjelentősebb uralkodócsaládjának nevéhez fűződik a honfoglalás, és a magyar államiság megteremtése. Az Árpád-dinasztia idején Magyarország félnomád törzsszövetségből a korabeli Európa egyik legerősebb és legbefolyásosabb állama lett, amelynek súlyát jól szemlélteti, hogy az összes európai uralkodóház közül az Árpád-ház adta a legtöbb szentet a római katolikus egyháznak.

Csak a 18. század végétől hívjuk Árpád-kornak a magyar történelem egyik legjelentősebb fejezetét

Az Árpád-ház, vagy Turul-dinasztia eredete a történelmi múlt homályába vész, amely a honfoglaló törzsszövetség nagyfejedelméről, Árpádról kapta az elnevezését. A történetírás tradicionálisan I. (Szent) István 1001. január elsejére tett megkoronázásától III. András király Budán, 1301. január 12-én bekövetkezett haláláig terjedő időszakot tekinti az Árpád-házi királyok korának, jóllehet, a hagyomány Árpád nagyfejedelem apját, Álmos vezért (858-859) tartja a dinasztia első uralkodójának.

A történelmi hagyomány Álmos vezért tekinti az Árpád-dinasztia megalapítójának Forrás: Wikimedia Commons/Tulipán Tamás

Az Árpád-házhoz sorolt 28 uralkodó közül egyik sem használta dinasztiájukra ezt az elnevezést,

ami csak a 18. század végétől, a kor neves történésze, Pray György munkássága nyomán - Pálma Károly Ferencnek köszönhetően - bukkant fel a magyar történetírásban.

Az Árpád-ház "arany ágacskája", III. András király volt a dinasztia utolsó uralkodója Forrás: Wikimedia Commons/Antoni Boys

A korai források sem egységesek a dinasztiaalapító személyét illetően; Bíborban született Konstantin bizánci császár 952-ben írt „A birodalom kormányzásáról" című könyvében

Árpádot nevezi meg a magyarok első uralkodójának,

ezzel szemben Anonymus (P. mester) III. Béla király jegyzője a 12. század végén keletkezett „A magyarok története" (Gesta Hungarorum) című munkájában azt állítja, hogy Álmos vezér volt a Turul-dinasztia megalapítója.

Bíborban született Konstantin bizánci császár Árpádot nevezte meg a magyarok első nagyfejedelmének, történeti munkájában Forrás: Wikimedia Commons/Feszty Árpád

Az Árpád-ház elnevezést a 18. század kiváló történetírója, Katona István tette általánossá. Noha Katona István is Álmost tekintette a dinasztia megalapítójának, de mégis indokoltabbnak látta Árpád nevéhez kötni az uralkodócsaládot, mivel „Árpádnak a hatalma kiterjedtebb és erősebb volt, mint az apáé, Álmosé".

Árpád nagyfejedelem új hazát alapít a Kárpát-medencében

Árpád, a magyar törzsszövetség nagyfejedelmének regnálása idején sikeres csatározások egész sorát követően a honfoglaló magyarok 895-ben bevonultak a Nagyalföld területére. A Tisza vidékéig magyar területté vált a Kárpát-medence, a törzsszövetség pedig megszilárdította hatalmát az új hazában.

Árpád seregei 895-ben vonultak be a Kárpát-medencébe, a magyarok új hazájába Forrás: Wikimedia Commons/Feszty Árpád

899-ben, miután Árpád serege Arnulf keleti frank király szövetségeseként győzelmet aratott I. Berengár itáliai király hadain, a Dunántúl is a magyarok fennhatósága alá került. A magyar uralom ellen fellázadt morvák leverése után, 900 körül teljessé vált a törzsszövetség hatalma a Kárpát-medencében.

A honfoglalás Munkácsy Mihály festményén Forrás: Wikimedia Commons/Munkácsy Mihály

A bajor fejedelemség és a frank királyság azonban szövetséget kötött,

hogy megsemmisítse „a Pannoniába betolakodott barbár pogányokat",

ám az egyesült bajor-frank sereg a 907. július 4-én a Pozsony mellett kibontakozó csatában csúfos, megsemmisítő vereséget szenvedett el a magyar törzsszövetségtől.

A 907-es pozsonyi csatában a magyarok megsemmisítő vereséget mértek az egyesült bajor-frank hadakra Forrás: Wkimedia Commons / Antonio Ciseri

Árpád nagyfejedelem a pozsonyi csata idején halt meg: leszármazottai, az Árpád-házi fejedelmek és királyok közel fél évezredig tartó uralkodása alatt Magyarország a középkori Európa egyik legjelentősebb nagyhatalmává emelkedett.

Több mint egy évzerede áll fenn Szent István műve: Magyarország

Géza nagyfejedelem 972 és 997 közötti uralkodása fontos fordulópontnak számít az Árpád-ház korai történetében; ő volt az első magyar fejedelem, aki családjával együtt felvette a keresztséget, kaput nyitott a keresztény egyház előtt, és szövetséget kötött a német-római császársággal, megalapozva a sztyeppei- pogány tradíciókat követő törzsszövetség modern, keresztény királysággá való átalakítását, ami Géza 997-ben bekövetkezett halála miatt fiára, Vajkra maradt.

Árpád nagyfejedelem alapította meg a magyar törzsszövetséget Forrás: Wikimedia Commons/Tulipán Tamás

Vajk fejedelmi trónra való igénye - aki a keresztség felvételében az István nevet kapta – egyértelmű szembefordulást jelentett a régi törzsi hagyományokkal, a fejedelmi hatalom szeniortátus rendje szerint öröklésével. A keresztény szellemben nevelkedett István udvarában, felesége, a bajor fejedelmi családból származó Gizella és kísérete hatására a nyugati eszmék váltak meghatározóvá.

Géza nagyfejedelem ábrázolása a Képes Krónikában Forrás: Wikimedia Commons

István rokona, Koppány,

pogány szokás szerint magának követelte a fejedelmi trónt,

és Géza özvegye, Sarolt kezét. István azonban nem volt hajlandó lemondani a fejedelemségről, és sógora, Henrik bajor herceg katonai támogatásával még a megkoronázása előtt valahol a Veszprém és Várpalota között lezajlott ütközetben megsemmisítette Koppány seregét.

Szent István és fia, Imre herceg egy 17. századi rézmetszeten Forrás: Wikimedia Commons

István nem a német-római császártól, hanem II. Szilveszter pápától kért és kapott koronát. Istvánt Esztergomban a pápai legátus, Asztrik kente fel és koronázta meg „Isten kegyelméből minden magyarok királyává", 1000 karácsonyán, vagy 1001 újév napján.

István reformjai teremtették meg a keresztény alapokon álló egységes magyar államot:

a szent király alkotása időtállónak bizonyult a történelem viharaival szemben, mert a magyar állam több mint egy évezred elteltével még mindig szilárdan áll.

Szent István Stróbl Alajos által megmintázott szobra a budai Mátyás-templom mellett. István életműve tartósnak bizonyult Forrás: Wikimedia Commons/Stóbl Alajos

Ebben pedig hervadhatatlan történelmi érdemeket szereztek az Árpád-házi királyaink.

Ez volt a magyar történelem egyik legjelentősebb korszaka

István a fiára, Imre hercegre akarta hagyni a trónt, de a trónörökös korai halála miatt végül az unokaöccsét, Orseolo Pétert tette meg utódjának. I. Péter 1038-ban történt trónra lépése után gyakorlatilag az egész Árpád-kort végig kísérték a trónöröklés rendjének tisztázatlansága miatti trónviszályok.

Szent Imre herceg oltárképe, Vastagh György festménye. Imre herceg halála miatt Orseolo Péter követte Istvánt a trónon Forrás: Wikimedia Commons

Az elsőszülött öröklésén alapuló korabeli európai trónöröklési rend, a primogenitúra az Árpád-ház évszázadai alatt sohasem érvényesült teljes következetességgel, ami számos, a shakespeare-i királydrámákra emlékeztető trónviszályhoz, udvari pártütéshez vezetett.

Szent László, a lovagkirály Anjou-kori thermája Forrás: Wikimedia Commons

Noha a Szent Istvánt követő uralkodók temperamentumuk, tehetségük és szövetségi kapcsolataik függvényében különböző teljesítményt nyújtottak a kormányzásban, de valamennyiükről elmondható, hogy még

a súlyos bel- és külpolitikai válságok idején is képesek voltak megőrizni a királyság egységét

és megerősíteni az ország hatalmát. Az Árpád-házi királyok között számos kiváló tehetségű uralkodó akadt, akik közül - életművük alapján - mindenféleképpen meg kell említenünk I. (Szent) Lászlót (1077-1095), a „lovagkirályt", a rendkívül művelt Könyves Kálmánt (1095-1116), III. Bélát (1172-1196), a kiváló külpolitikus uralkodót, és IV. Bélát (1235-1270) az „új államalapítót", aki a tatárjárás után a romjaiból újjáépítette Magyarországot.

IV. Béla menekülése, Than Mór festményén. A tatárjárás után Béla újjáépítette az országot, ami miatt második államalapítóként is emlegetik Forrás: http://than.rs/thanmor-tortenelmi-muvek.html

A nagy múltú dinasztia utolsó sarja, az „Árpád-ház arany ágacskája",a kereken 720 éve fiú utód nélkül meghalt III. András halálával a magyar történelem egyik legjelentősebb korszaka is lezárult.