A kúpcsigák (Conidae) büszkélkedhetnek a vízi fajok közül a leggyorsabb mozgással; támadásra és védekezésre egyaránt hosszú, hegyes végű, ormányszerű reszelőnyelvüket (radula) használják; ezzel testük, illetve házuk bármely pontját képesek elérni.
Amikor a kúpcsiga élelemre vadászik, a radulájukat úgymond „lövedékként" és vezetékként használják: ez szállítja a nagy mennyiségű mérget, amivel megbénítják az áldozatukat.
Csapásuk szokatlanul gyors és pontos. A szakemberek korábban már beazonosították, hogy ez a méreg mégis különleges: segíthet például a rák kezelésében, újfajta fájdalomcsillapítók kifejlesztésében és különböző betegségek leküzdésében.
Most egy újabb ilyen, lehetséges felhasználási területet azonosítottak.
A Journal of Proteomics tudományos szaklapban most publikált tanulmányban a tudósok megállapították, hogy a kúpcsiga mérgének molekuláris komponensei képesek a malária súlyos eseteinek kezelésére azáltal, hogy gátolják a Plasmodium falciparum nevű, parazita egysejtű aktivitását, amely a betegség egyik típusát okozza.
A több mint 850 kúpcsiga faj között több százezer különféle méreg exopeptidáz található, amelyeket az állatok evolúció több millió éve során fejlesztettek ki a zsákmányuk elejtése céljából és a ragadozók elrettentésére
– mondja Frank Marí, az Országos Szabványügyi és Technológiai Intézet biokémikusa a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Ez a hatalmas biomolekuláris konopeptid-könyvtár potenciálisan felhasználható, mint terápiás eszköz néhány tartós és kialakulóban lévő betegség ellen.
Az Alberto Padilla, a Florida Atlantic University (FAU) vezette tanulmány során a kutatókat elsősorban a Conus nux kúpcsiga érdekelte. A vizsgálat érdekében Costa Rica csendes-óceáni partjain gyűjtöttek tengeri csiga mintákat, majd elemezték a toxinok összetételét, amelyeket kúpcsigák esetében a tudomány konotoxinoknak nevez. Arra jutottak, hogy ezek az úgynevezett neurotoxikus peptidek, amelyek kifejezetten a sejtek felszíni fehérjéit célozzák meg, néha katasztrofális hatásúak, ám
a kúpos csiga mérgének hátterében álló titokzatos mechanizmusoknak óriási terápiás potenciáljuk lehet.
A maláriát okozó paraziták néhány fehérjét használnak fel arra, hogy belopakodjanak a gazdaszervezet vörösvérsejtjeibe. A kúpcsiga mérge ezt gátolhatja meg.
A kutatási eredmények új utakat kínálhatnak a méreg-peptidek felhasználására számos, olyan betegség potenciális kezeléséhez, amelyeket úgynevezett blokkoló terápiákkal lehet enyhíteni.
Emellett hatékonyabbá teheti a jelenlegi és a jövőbeni kemoterápiákat, és hozzájárulhat a P. falciparum által kimutatott gyógyszer-rezisztencia gyors kialakulásának kihívásához is.
Bár ezeket az eredményeket eddig csak a laboratóriumi körülmények között mutatták ki, a tudósok szerint a felfedezés elősegítheti a jövőbeli gyógyszerfejlesztéseket.