A római Tizenkét Apostol templomában több mint 1500 éve őrzik egy combcsont töredékeit, amiről azt hitték, hogy azok ifjabb Szent Jakabtól származnak. A Heritage Science tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint azonban a szénizotópos kormeghatározás kiderítette, hogy valószínűleg más, ismeretlen személytől származnak. Eszerint az apostol feltételezhetően Krisztus után az első században élt, ám az ereklye töredékei a 214 és 340 közötti időszakból származnak.
Bár a vizsgálatunk megcáfolta, hogy a maradványok ifjabb Szent Jakabhoz tartoznak, ám az eredete az apostolok halálának és a keresztény vallás dominánssá válásának sötét időszakára tehetők
– mondta Kaare Lund Rasmussen, a Dániai Egyetem archeometria professzora a LiveScience online tudományos portálnak.
Hozzátette: a római katolicizmus tiszteli a vallási emlékeket, egy szent halandó maradványait vagy egy tárgyat, amelyet egy szent feltételezhetően megérintett.
A rómaiak keresztény vértanúk, például ifjabb Szent Jakab ereklyéit a sírokból a kijelölt templomokba vitték istentiszteletre, miután a kereszténység vált 380-ban a birodalom hivatalos államvallásává.
A combcsontot a Krisztus utáni 6. században vitték a római Tizenkét Apostol templomába egy sípcsont és a mumifikált láb töredékeivel együtt, amelyekről azt gondolták, hogy azok Szent Fülöphöz tartoznak. Az ereklyéket valószínűleg higanyt tartalmazó anyaggal kezelték, hogy azt korabeli módszerekkel próbálják megőrizni, majd feltehetően kivonták abból a kollagént vagy a kötőszövetekben található fehérjéket.
A szakemberek azt nem tudták megállapítani, hogy a combcsont és többi maradvány honnan származik, illetve hogy ki és milyen okból vitte őket a templomba a hatodik században.
Azt tartják valószínűnek, hogy aki ezt a combcsontot a Tizenkét Apostol templomába szállította, bizonyára azt hitte, hogy az ifjabb Szent Jakabé. Így szinte biztos, hogy egy keresztény sírból került a szent helyre, tehát az egyik első keresztény emberhez tartozott.