Kiégett vagy stresszes? Nem várt helyről érkezik a segítség

Az ember a legtöbbször meg tudja állapítani magáról, hogy épp stresszes-e vagy sem. Az is lehet, hogy izgatottnak érzi magát vagy észreveszi, hogy megfeszült a válla, az állkapcsa, esetleg elkezd fájni a feje, vagy akár ébren fekszik éjszaka. Egy most publikált tanulmányban a tudósok beszámoltak egy hordozható elektronikus chipről, amely elemezni tudja a stressz-szintet azáltal, hogy kimutatja egy adott hormon jelenlétét a verejtékben.

Jelentős előrelépést jelenthet különböző betegségek megértésében az az új eszköz, amely egy chip segítségével tudja nyomon követni a kortizol hormon szintjét, amely segíti a szervezetünk válaszkészségét a fizikális és érzelmi stressz helyzetekben, a vérnyomás szabályozásában és az étel emésztésében.

A stressz több módon is kihat az életünkre Forrás: Pexels.com

Ezzel a megbízható, viselhető új tapasszal az orvosok objektíven számszerűsíthetik, hogy a beteg szenved-e például depressziótól vagy a kiégés tüneteitől, de arról is visszajelzést ad, hogy a betegségek kezelése hatékony-e

– mondta Adrian Ionescu, az Ecole Polytechnique Fédérale de Lausanne nanotechnológiai kutatója a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Ráadásul az orvosok valós időben hozzájutnak a betegségekkel kapcsolatos információkhoz.

Stresszes szituációban gyors reakcióra van szükségünk, hogy a súlyos következményeket megelőzzük, testi épségünket megóvjuk. Ennek kezelésére két hormon összehangolt működésére van szükség: az adrenalin megemeli a pulzust, így a szív gyorsabban dobog, több vér jut az izmokhoz, nagyobb erő kifejtésére leszünk képesek, ám az ehhez szükséges energiát a kortizol biztosítja.

Mindez kimutatható a nyálban, az izzadságban és a vizeletben.

A kiégés egyre súlyosabb társadalmi probléma Forrás: Pexels

A most kifejlesztett eszköz képes már egy kis mennyiségű kortizolt is kimutatni a verejtékből

– mutatott rá Ionescu. – A tranzisztor rövid DNS-töredékeket használ, amelyek kötődnek a kortizolhoz.

Hozzátette: bár mindannyian stresszünk időről-időre, ám amikor ennek a szintje magas marad, tehát kialakul a krónikus stressz, az számos betegséghez vezethet, amit nem szabad félvállról venni.

A Communication Materials tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint az olyan rendellenességek, mint

az elhízás, a metabolikus szindróma, a második típusú cukorbetegség, a szívbetegségek, az allergia, a szorongás, a depresszió, a fáradtság-szindróma és a kiégés gyakran társulnak a stressz-szintek diszfunkcióival.

Egy egészséges mellékvese a kora reggeli órákban termeli a legtöbb kortizolt, majd mennyisége a nap folyamán csökken.

A stressz azonban megzavarhatja ezt a ritmust, és a kortizol-szint abnormális növekedését eredményezi.

A csapat reméli, hogy a „tapasz" képes lesz feljegyezni a kortizol szintjét 24 órán át, ami megmutathatja, hogy a páciens kortizol-szintje hogyan alakul a nap folyamán és azt is azonnal jelezheti, ha valami nincs rendben.