Szálasi Ferenc nyilas "nemzetvezetőt" 75 éve végezték ki

Szálasi 1944 október 16-án német fegyveres segítséggel, puccsal jutott hatalomra

Hetvenöt éve, 1946. március 12-én hajtották végre a népbíróság által kiszabott halálbüntetést a háborús bűnösként elítélt Szálasi Ferenc nyilas "nemzetvezetőn"és három másik társán.

Eltávolították a hadseregből, mert nem hagyott fel a politizálással

Szálasi 1897. január 6-án született Kassán, apai ágon örmény családban. 1915-ben avatták hadnaggyá, s három évig szolgált az első világháború frontjain. 1923-ban felvették a Hadiakadémiára, 1926-tól századosi rangban a Vezérkari Főnökségen (VKF) dolgozott, 1929-től csapatszolgálatot teljesített. A következő évben lett a Magyar Élet Szövetsége nevű titkos fajvédő társaság tagja, s memorandumokban, röpiratokban propagálta zavaros katonai és politikai elképzeléseit. 1933-ban vezérkari őrnaggyá léptették elő, de még abban az évben kizárták a vezérkarból, mert nem hagyott fel a politizálással.

Szálasi frissen felavatott vezérkari őrnagyként. Mivel nem volt hajlandó abbahagyni a politizálást, eltávolították a hadseregből Forrás: Wikimedia Commons/Narodowe Archiwum Cyfrowe

Két évig Egerben volt törzstiszt, majd saját kérésére 1935. március 1-jei hatállyal nyugállományba helyezték.

Ekkoriban fogalmazta meg hungarista elképzeléseit.

Alapgondolata szerint a nemzetet csak a minden tagjára kiterjedő istenhit, bajtársiasság és hazaszeretet forraszthatja egységbe, ami a nemzetiségek problémáját is megoldja az egykori Nagy-Magyarországra kiterjedő "Hungária Egyesült Földeken".

Szálasi 1940-ben németországi kiránduláson későbbi feleségével, Lutz Gizellával Forrás: Wikimedia Commons/Izsák–Pölöskei–Romsics–Urbán: Magyar miniszterelnökök 1848–2002

Hungarizmusa együtt járt a zsidók és a cigányok elleni vallási és faji színezetű gyűlölettel,

szociális demagógiája a kispolgárságot, a munkásságot, sőt a szegényparasztságot célozta meg.

1935 márciusában megalapította a társadalmi rendszer teljes átalakítását hirdető Nemzeti Akarat Pártját, amelynek szimbóluma a nyilaskereszt lett.

A sikertelen kiugrás után Szálasi vette át a hatalmat, a német szuronyokra támaszkodva Forrás: Bundesarchiv/Faupel

Az egész országot behálózó, szigorúan centralizált mozgalomnak titkos tagsága is volt (állami hivatalnokok akkoriban nem lehettek párttagok), nekik hűségpróbán kellett átesniük.

Hitler sem nagyon bízott a zavaros ideológiát hirdető Szálasiban

Pártját 1937 áprilisában feloszlatták, az egyre népszerűbb Szálasit háromhavi fogságra ítélték. Szabadulása után létrehozta a Magyar Nemzeti Szocialista Pártot, majd miután néhány hónap múlva ezt is betiltották, bejegyeztette a Nemzeti Szocialista Magyar Pártot, de ez is a feloszlatás sorsára jutott.

Szálasi Ferencet 1937-ben államellenes felforgatás miatt börtönbüntetésre ítélték Forrás: Mek.oszk.hu

Az Imrédy-kormány 1938-ban az alkotmányos rend felforgatásának vádjával fogta perbe és három év börtönbüntetésre ítélték. Az eljárás a várttal ellentétes hatást ért el, a közvélemény egy része mártírnak, áldozatnak tekintette Szálasit, s míg ő a rácsok mögött Út és cél címmel rendszerbe foglalta eszmerendszerét, a Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom az 1939-es választásokon a második legnagyobb parlamenti erő lett.

Szálasi 1944 október 16-án német fegyveres segítséggel, puccsal jutott hatalomra Forrás: Bundesarchiv/Faupel

Az 1940. augusztusi, Észak-Erdélyt visszajuttató második bécsi döntés után

kormányzói amnesztiával szabadult.

A háborús konjunktúra nem kedvezett pártjának, amely támogatói többségét elvesztette, és kisebb formációkra aprózódott. Szálasi hitt Hitler végső győzelmében, de a nácik fajelméletében nem, ezért a németek nem bíztak igazán benne.

Szálasi már mint "nemzetvezető" 1944 december 4-én Hitlernél tett látogatása alkalmával. A Führer sokáig nem bízott meg Szálasiban Forrás: Europress/Getty

Az ország 1944. március 19-i német megszállása után csalódásként élte meg, hogy Sztójay Döme lett a miniszterelnök,

Hitler csak a Sztójay-kabinetet követő Lakatos-kormány béketapogatózásai és Horthy Miklós kormányzó 1944. október 15-i sikertelen kiugrási kísérlete után szánta rá magát arra, hogy Szálasit hatalomra segítse.

Német szuronyok segítségével, puccsszerűen ragadta meg a hatalmat

Horthy október 16-i kierőszakolt lemondása előtt kétszer is megtagadta Szálasi miniszterelnöki kinevezését, ezt csak akkor tette meg, amikor fia életével zsarolták meg. Szálasi első rádióproklamációjában közölte, hogy a "Nemzeti Összefogás Kormánya" a végsőkig folytatja a háborút.

Szálasi oldalára átállt honvéd alegység a budai várban, 1944. október 16-án Forrás: Bundesarchiv/Faupel

A hatalom birtokában megpróbálta zavaros ábrándjait, a hungarista "munkaállamot" megvalósítani, a hungarizmusról tartott előadásokat, és belefogott a nézeteit részletesen kifejtő hétkötetes munka megírásába. November 4-én az állam- és kormányfői hatalmat egyesítő "nemzetvezetői" címet kapott, totális diktatúrát és totális háborút hirdetett meg a már magyar területen előre nyomuló szovjetek ellen.

Szálasi "nemzetvezetői" esküje 1944. november 4-én Forrás:Magyar Filmhíradó

Magyarország 1944-45-ös pusztulásáért a felelősség jelentős része őt terheli:

uralmának következménye volt az országot és a Budapestet sújtó féléves háborús rombolás, az állati kegyetlenségig fajuló nyilas terror, a polgári lakosság és a "kölcsönmunkára" elhurcolt zsidóság mérhetetlen szenvedése, a nemzeti vagyon pusztulása.

A nyilas kormány tagjai, Szálasi Ferenc "nemzetvezető", Szőllősi Jenő miniszterelnök-helyettes, Báró Kemény Gábor külügyminiszter, valamint Beregfy Károly honvédelmi miniszter háborús bűnösökként a népbíróság előtt, 1946 februárjában Forrás: MTI/-

A háborús helyzet alakulásával hatalma egyre kisebb területre terjedt ki, végül 1945. március 29-én Ausztriába menekült. Május elején amerikai fogságba került, előző nap vette feleségül Lutz Gizellát, akivel húsz évig járt jegyben. Az amerikaiak október 3-án szállították Budapestre a szintén háborús bűnökkel vádolt Imrédy Béla és Bárdossy László volt miniszterelnökökkel együtt.

Rákosi későbbi kedvenc vérbírája ítélte halálra

Szálasi kihallgatását a politikai rendőrséget megszervező, kommunista Péter Gábor vezette az Andrássy út 60. szám alatt. A népbírósági per 1946. február 5-én kezdődött meg a Zeneakadémián, a kommunistákhoz közel álló Jankó Péter eljáró tanácsa előtt. A vádiratban Szálasit és vádlott társait hűtlenséggel (azaz hazaárulással) és háborús bűncselekményekkel vádolták meg.

A Budapesti Népbíróság dr. Jankó Péter tanácsa vezette tanácsa a Zeneakadémián tárgyalta Szálasi Ferenc és társai büntetőügyét. Középen dr. Jankó Péter tanácsvezető népbíró Forrás: MTI/Mti Fotó

A felfokozott hangulatban a tanácselnök nem tudta és nem is akarta kézben tartani a tárgyalást,

olykor maga is személyeskedett, eltűrte a bekiabálásokat. A 19 tárgyalási nap után, 1946. március 1-jén kihirdetett ítélet mind a hét vádlottat bűnösnek találta és kötél általi halálra ítélte, de hármukat (Kemény Gábort, Szöllősi Jenőt és Csia Gábort) kegyelemre ajánlották.

1946. március 12-én készült felvétel Szálasi Ferenc volt nyilas miniszterelnökről, egykori "nemzetvezető"-ről, aki a népbírósági ítélet (kötél általi halál) végrehajtása előtti pillanatban megcsókolja a katolikus pap által elé tartott feszületet Forrás: MTI/.

Az egyhangúan meghozott népbírósági ítélet jogerős és azonnal végrehajtható volt, így Szálasit, Vajna Gábort, Gera Józsefet és Beregfy Károlyt március 12-én a Markó utcai törvényszék udvarán nyilvánosan kivégezték.

(Forrás: MTVA Sajtóarchívum)