Miért tűrik jobban a fájdalmat a vörös hajú emberek?

A vörös hajú emberek és a vörös szőrű egerek eltérően tolerálják a fájdalmat

A vörös hajú emberek eltérő fájdalomérzékelését vizsgálták magyar kutatók részvételével. Az eredmények alapján az eltérő fájdalomérzékelést az okozza, hogy a vörös hajú emberek bőrének pigmenttermelő sejtjeiben hiányzik egy bizonyos receptor funkciója.

A Harvard Egyetem Massachusettsi Általános Kórház (MGH) kutatói nemzetközi együttműködésben számoltak be vizsgálatuk eredményeiről a Science Advances című folyóiratban. A vizsgálatban több Amerikában és Magyarországon dolgozó magyar kutató is részt vett. A kutatásról beszámoló közlemény a Szegedi Tudományegyetem egyik kutatócsoportjának közreműködésével készült.

A kutatók eredményei szerint a vörös hajú emberek és egerek eltérően tolerálják a fájdalmat, mert bőrük pigmenttermelő sejtjeiben hiányzik egy bizonyos receptor funkciója. Ennek a receptorfunkciónak a hiánya olyan változásokat okoz, amelyek megbillentik a fájdalomérzékenység és a fájdalomtűrés egyensúlyát. A kutatásról közölt összegzés szerint az eredmények hasznosak lehetnek a fájdalom új kezelési formáinak tervezésében.

Mint kifejtik, a vörös hajú embereknél (mint számos más, vörös szőrű állatfajnál) a bőr pigmenttermelő sejtjei - az úgynevezett melanociták - tartalmazzák a melanocortin 1 receptor (MC1R) egy variánsát.

A vörös hajú emberek és a vörös szőrű egerek eltérően tolerálják a fájdalmat Forrás: PhotoAlto via AFP/Frédéric Cirou / Altopress/Frederic Cirou

Prof. Dr. David E. Fisher, a Massachusettsi Általános Kórház Onkológiai Center Melanoma Programjának és az MGH Bőrbiológiai Kutatóközpontjának igazgatója egy korábbi munkájában arra a megállapításra jutott, hogy a vörös hajú emberek a bennük előforduló MC1R variánsoknak köszönhetően, képtelenek napsugárzásra barnulni, sötétíteni a bőrpigmentjüket.

A vörös hajú egyének emelkedett fájdalomküszöbének mechanizmusainak vizsgálatához Fisher és munkatársai egy vörös szőrű egértörzset vizsgáltak, amely (mint az embereknél) egy olyan variánst tartalmaz, amelyből hiányzik a melanocortin 1 receptor funkciója és egyidejűleg magasabb a fájdalomküszöbbel rendelkeznek, hasonlóan az emberekben tapasztaltakhoz.

A kutatócsoport megállapította, hogy a vörös szőrű egerekben a melanocortin 1 receptor funkciójának elvesztése miatt az állatok pigmenttermelő sejtjei (melanocitái) alacsonyabb szinten termelik a POMC nevű molekulát (proopiomelanocortin). "Ez a molekula különböző hormonokra vágódik, melyek egy része a fájdalomra érzékenyít, másik pedig a fájdalomérzést fokozza. Ezeknek a hormonoknak a jelenléteegyensúlyt tart fenn a fájdalmat gátló opioid receptorok és a fájdalom érzékelését fokozó melanokortin 4 receptorok hatásai között" - magyarázzák.

Vörös szőrű háziegér Forrás: Biosphoto via AFP/Pierre Vernay / Biosphoto/Pierre Vernay

A vörös szőrű egereknél (és ezért valószínűleg embereknél is) mindkét hormon alacsony szintje látszólag kioltja egymást. A test azonban egyéb, melanocitáktól független fehérjéket is termel, amelyek aktiválják a fájdalom blokkolásában szerepet játszó opioid receptorokat. Ezért a melanocitákkal kapcsolatos hormonok alacsonyabb szintjének nettó hatása az opioid jelek fokozódásához vezet, ami megemeli a fájdalomküszöböt - mutatnak rá.

"Eredményeink megmagyarázzák azon korábbi megfigyelések molekuláris mechanizmusát, miszerint a vörös hajjal és pigmentációval rendelkező élőlények másként éreznek fájdalmat" - idézi a közlemény David E. Fishert.

"Ezen folyamatok megértése megerősíti a korábbi megfigyeléseket, valamint hozzájárulhat azon betegek kezeléséhez, akiknek a fájdalomérzékenysége genetikailag meghatározva különbözik az átlagtól" - magyarázta a kutató hozzátéve, hogy eredményeik új terápiás módszerekhez járulhatnak hozzá, amelyek a test élettani folyamatainak manipulálásával szabályozzák a fájdalomérzékelést, például olyan új gyógyszerek tervezéséhez vezethetnek, amelyek gátolják a fájdalomérzékelésében résztvevő melanokortin 4 receptorokat.

"Jelenlegi munkáink arra irányulnak, hogy a bőr által termelt további faktorok szerepét azonosítsuk a fájdalomérzés és az opioid jelátvitel szabályozásában" - fűzte hozzá Kemény Lajos Vince, a tanulmányt megosztott első szerzőként jelző, Bostonban dolgozó magyar kutató.