A korábbi kutatásokból már kiderült, hogy a súlyos depressziós rendellenesség (MDD) számos különféle, öregedéssel összefüggő betegség, köztük a szív- és érrendszeri betegségek, az Alzheimer-kór és az oszteoporózis kockázati tényezője.
A tanulmányok igazolták, hogy korai halálhoz is vezethet.
A tudósok tehát ezek alapján feltételezték, hogy a depresszió egy olyan biológiai folyamatot idézhet elő a testben, amely felgyorsítja az öregedést.
Az egyik dolog, ami figyelemre méltó a depresszióban, hogy a betegségben szenvedőknél váratlanul megjelennek az előrehaladottabb életkorral összefüggő testi megbetegedések, illetve megnő a korai halálozás aránya
– mondta Dr. Owen Wolkowitz, a Kaliforniai Egyetem (UCSF) pszichiátria professzora egy közleményben, amit a LiveScience online tudományos portál idéz. – Ez a jelenség mindig is rejtélyt jelentett, és ez vezetett minket ahhoz, hogy sejtszinten keressük az öregedés jeleit.
Ennek kiderítésére a kutatócsoport az úgynevezett epigenetikus órákhoz fordult, amelyek az ember DNS-ében meghatározott kémiai változásokat mérik, hogy megbecsüljék a biológiai vagy sejtkori életkorukat. Ahogy az ember öregszik, a DNS-ben lévő egyes atomokat metilcsoportok váltják fel.
Ezek a kémiai változások megváltoztatják a gének működését a sejtekben,
amelyek nyomon követésével a szakemberek jobban megérthetik, hogy egy állapot, például a depresszió, köthető-e a sejtek öregedésének felgyorsításához.
A Translational Psychiatry tudományos szaklapban publikált, új tanulmányban a kutatók ennek a specifikus mintáit keresték, amelyek korábban összefüggésben voltak a mortalitással. Összesen 49, súlyos depressziós rendellenességben szenvedő páciens vérmintáit használták fel, akiket nem kezeltek gyógyszerekkel, de a kutatásba bevontak 60, azonos korú, ám egészséges kontrollszemélyt.
Ellenőrizték a nemet, a dohányzási szokásokat és a testtömeg-indexet. Arra jutottak, hogy a depresszió átlagosan két évvel gyorsította a sejtek öregedését az egészséges kontrollokszemélyekhez képest.
Ez elmozdítja a depresszió megértésének módját egy tisztán, az agyban zajló folyamatokra korlátozódó mentális vagy pszichiátriai betegségről az egész testet érintő betegségére
– mutatott rá Katerina Protsenko az UCSF orvostanhallgatója, a tanulmány vezető szerzője. – Ennek alapvetően meg kell változtatnunk a depresszióhoz való hozzáállást és a gondolkodást.
A kutatás azonban ezzel nem zárult le: a tudósok most azt vizsgálják, hogy a depresszió és a metiláció kapcsolódik-e a test más mögöttes tényezőihez, illetve, hogy egyes emberek hajlamosabbak lehetnek-e a specifikus mintázatokra, amikor stresszhatás éri őket.
Ha többek között ezeket sikerül meghatározni, akkor a szakemberek újfajta kezeléseket vagy terápiát dolgozhatnak ki, amelyek újra „normál állapotba állítják" a sejtek öregedését.