Jó génállománya mentheti meg a szumátrai orrszarvút a kihalástól

szumátrai orrszarvú
Harapan, a male Sumatran rhino, is seen during its release into the Sumatran rhino sanctuary in Waykambas national park, southern Sumatra island, on November 5, 2015. The rare, US-born Sumatran rhino arrived at his new home in Indonesia, an official said, where it's hoped he will find a mate and give his critically endangered species a shot at survival. Harapan, an eight-year-old male whose name means "hope", arrived at a specialist rhino sanctuary on Sumatra island at dawn after a long journey from a zoo in Cincinnati. AFP PHOTO / Andreas PUTRANTO (Photo by ANDREAS PUTRANTO / AFP)
Vágólapra másolva!
A szumátrai orrszarvú két utolsó populációjának genetikai elemzése szerint a jó génállomány reményt adhat arra, hogy a faj megmenekül a kihalástól.
Vágólapra másolva!

Egy frissen megjelent tanulmány szerzői azt találták, hogy a Borneó és Szumátra szigetén élő egy-egy populáció váratlanul jó genetikai egészségnek örvendhet, meglepően alacsony belterjességet tapasztaltak.

A tudósok becslése szerint csak mintegy 80 rinocérosz maradt a térségben, miután a Maláj-félszigeten élő populáció nemrégiben kihalt.

A jégkorszak egyik jelentős faja, a gyapjas rinocérosz legközelebbi élő rokona, a szumátrai orrszarvú kis szarvairól és rövid, vöröses-barnás bundájáról ismert. Ez a ma élő öt faj közül a legkisebb, 700-800 kilogrammosra nő meg. Rejtőzködő, egyedül élő állat, csak a párosodás és az utódnevelés alkalmával töri meg magányát. Hajdan egész Délkelet-Ázsiát benépesítette a Himalája lábaitól Malajziáig, mára a vadászat és az emberi tevékenység miatti élőhelyvesztés a kihalás szélére sodorta: két évtized alatt körülbelül 70 százalékkal csökkent a populációja.

Forrás: AFP/Andreas Putranto

"A maláj populáció sorsa erős figyelmeztetés arra, hogy mi történhet Szumátra és Borneó megmaradt orrszarvúival, eredményeink azonban azt sugallják, még nincs késő megóvni a faj genetikai diverzitását" - mondta Nicolas Dussex, a svéd Paleogenetikai Kutatóközpont doktori iskolájának hallgatója, a Nature Communicationsben megjelent tanulmány egyik szerzője. A kutatók hét borneói és nyolc szumátrai orrszarvú génállományát szekvenálták, valamint hat olyan állatét, amely a 2015-ben kihalt malajziai populációból származott.

- mondta Johanna von Seth, a svéd központ doktorandusza, a tanulmány vezet szerzője.

Mivel a faj fogságban alig szaporodik, olyan lépésekkel segíthet az ember megőrizni a genetikai egészséget, hogy a szaporodáshoz átszállít egy-egy állatot a másik populációba vagy mesterséges megtermékenyítést alkalmaz. A belterjesség ugyanis növeli a genetikai hibák megjelenésének kockázatát.

(MTI/Reuters)

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!