Azoknak az embereknek, akiknek a szülei is magasak, valószínűleg fizetniük kell majd az extra lábtérért akkor, amikor repülőre ülnek. De van még egy fontos szempont. Tanulmányok kimutatták azt is, hogy
a gyerekkori alultápláltság és a súlyos betegségek is megakadályozhatják, hogy valaki elérje a magasságában rejlő „genetikai potenciált".
Mindezek akár egy egész országban mért átlagos magasság változását is befolyásolhatják.
Az eLife folyóirat egy korábbi tanulmányában a londoni Imperial College kutatóinak elemzései kimutatták, hogy a világ legmagasabb férfijai Hollandiából származnak, a világ legmagasabb női pedig Lettországból.
Ám ez a „bajnoki táblázat" sem mindig volt ilyen egyértelmű a Kockázati Tényező Együttműködése (NCD-RisC) szervezet szerint.
Az 1985-ös rangsorban Dél-Korea még a 133. volt, de 2019-re a 60. helyre ugrott.
A tudósok szerint ezt a lendületet az ország elmúlt évtizedekben bekövetkezett fejlődéséből eredő, egyre javuló étrend okozhatja.
Dél-Koreában és a Kínai Népköztársaságban széles körben elfogadott, hogy a magasság növekedése az elmúlt egy-két generációban nagyrészt a táplálkozás javulásának köszönhető
– mondta Stephen Hsu, a Michigan Állami Egyetem számítástechnikai, matematikai, természettudományi mérnök-professzora a LiveScience online tudományos portálnak. – A kutatás az ember magasságának előrejelzését vizsgálta: a fehérje és a kalcium, valamint a teljes kalóriabevitel is számottevően nőtt ez idő alatt.
Eközben más országok bekerültek az NCD-RisC listájára. Például 1985-ben az Egyesült Államok volt a világ 38. legmagasabb országa volt, ám 2019-ben azonban az 58. helyre esett vissza. Ez a szakemberek szerint azért történhetett, mert időközben rengetegen érkeztek ide olyan országokból, ahol a lakosság átlagosan alacsonyabb. Hozzáfűzték, hogy valószínűleg ez az egyik fő tényező, de nem az egyetlen.
Ettől eltekintve feltétjük, hogy a táplálkozás minősége is romlott a gyorsételek, illetve az üdítők fokozott fogyasztásával
– mutatott rá Hsu. – De az is lehet, hogy más országok kiszorítják az Egyesült Államokat: tehát nem feltétlenül az amerikaiak átlagmagassága lesz alacsonyabbak, hanem egyszerűen nem nőnek olyan gyorsan, mint más nemzetek tagjai.
A rossz táplálkozás azonban nem az egyetlen környezeti tényező, amely befolyásolhatja az ember termetét.
A súlyos betegségek szintén negatív nyomást gyakorolhatnak a növekedésre,
különösen, ha gyermekkorban fordulnak elő. Ilyenek a cöliákia, néhány csontbetegség (mint például az angolkór és a fiatalkori csontritkulás), valamint a vérszegénység.
Bár az egészségtelen táplálkozás és a gyermekkori súlyos betegségek alacsonyabb termethez vezethetnek, a kutatások szerint a „genetikai kódolásnak" sokkal nagyobb hatása van. A Genetics tudományos folyóiratban korábban megjelent tanulmányában Hsu bemutatta a gének jelentőségét a magasság meghatározásában. Kollégáival együtt gépi tanulással és számítógépes algoritmusokkal elemezte az Egyesült Királyságban élő emberek közel félmillió genomját.
A csapat a gének alapján pontosan meg tudta jósolni egy adott ember magasságát és csontsűrűségét.
Sőt, az alacsony termetet össze lehet kapcsolni bizonyos genetikai mutációkkal és a hormonális egyensúlyhiányokkal; ide tartoznak azok az emberek is, akik alig vagy nem is érik el a 147 centiméteres magasságot. Ezen gének némelyike genetikailag domináns, vagyis van aki csak egy szülőtől örököli a géneket, míg mások genetikailag recesszíven öröklődnek, vagyis lappangó tulajdonságok.
A spektrum ellentétes végén az emberek akár "óriásokká" is válhatnak.
Robert Wadlow a Guinness Rekordok Könyve szerint a valaha élt legmagasabb ember, aki 272 centiméter magas volt, és akinek a szervezete például túltermelhette a növekedési hormonokat.
Hsu szerint tehát nagyon úgy tűnik, hogy a genetika nagyban meghatározza a felnőttek magasságát.