Azok az emberek, akik komoly fájdalommal élnek onkológiai betegként, úgy érezhetik, nem csak az érzéssel kell megbirkózniuk, de számos döntéshelyzettel is. Milyen kezelés segíthet a legjobban, milyen hatásokkal, mellékhatásokkal kell szembenézniük, melyik fájdalomcsillapító módszer hogyan működik, és hogyan illeszthetik bele mindezt a mindennapjaikba? A palliatív ellátás célja éppen az, hogy a gyakorlati segítségnyújtás mellett segítsen eligazodni ebben a nehéz élethelyzetben, és a fájdalom csillapításával jelentősen javítsa az életminőséget.
- Az onkológiai palliatív ellátás nem azonos azzal az ellátással - az úgynevezett kuratív kezelésekkel -, amiben a páciens a betegsége kapcsán részesül.
Ugyancsak fontos megkülönböztetni a palliatív gondozást a hospice ellátástól, amelyre akkor kerül sor, amikor a gyógyító eljárások már nem segítenek, illetve amikor a beteg tudhatóan az utolsó hónapjait éli.
A palliatív ellátás leggyakrabban párhuzamosan folyik a gyógyító kezelésekkel, kiegészítve, segítve egymás munkáját, bár az is előfordulhat, hogy fájdalomcsillapításra, életminőség javításra akkor is szükség van, ha a kuratív kezelések már nem folytathatók- ismerteti Pádi doktornő. – Az onkológiai páciensek fájdalomkezelése bármikor elkezdhető, amikor erre szükség van, de az American Society of Clinical Oncology ajánlása szerint minél előbb érdemes élni a lehetőséggel. Az ellátás ugyanis nem csak a fájdalmak könnyebb elviselhetőségét teszi lehetővé, de a mentális állapotot is javíthatja és kutatások szerint a túlélési esélyeket is növelheti.
Az onkológiai betegségeknél több ok is felmerülhet, amiért valakinek komoly segítséget jelenthet a palliatív ellátás. Ilyen például:
- ha a kezelések mellékhatásai rontják az életminőséget,
- ha evészavarok mutatkoznak a betegség miatt,
- ha a páciens állapota miatt gyakrabban kerül a sürgősségi osztályra,
- ha kiújulhat a tünetek.
A palliatív orvoslással foglalkozó szakemberek ugyanis nem csak magának a fájdalomnak a csillapításával foglalkoznak, de olyan tünetek csökkentésével is, mint a kimerültség, a hányinger, hányás, az alvási problémák, a hasmenés, az étvágytalanság, a szorongás és a depresszió. Pádi doktornő szerint
a célok elérésében nagy szerepe van a holisztikus szemléletnek is,
amely nem külön-külön tekint az egyes problémákra, hanem a test-lélek-szellem egységeként közelít a segítséget kérő személy felé. Sőt, nem csak az adott személy, de a hozzá közelálló családtagok, barátok számára is támaszt jelenthet, ha kirajzolódik egy fájdalomcsillapításra vonatkozó kezelési terv, ha iránymutatást kapnak abban, hogyan segíthetnek a mindennapi helyzetekben. Ebben a vonatkozásban pedig nem lehet eltekinteni a lelki, szellemi támogatás jelentőségétől sem.
- Azoknak, akik betegségükből kifolyólag mindennapos fájdalommal élnek, gyakran nem csak fájdalomcsillapító terápiákkal lehet segíteni, de azzal is, ha biztatást, egyfajta vezetést adunk nekik – hangsúlyozza dr. Pádi Éva, a FájdalomKözpont onkológusa, az onkológiai fájdalmak csillapításának specialistája. – Az onkológiai betegeknek talán még fontosabb, hogy érezzék, nincsenek egyedül, hogy van egy terv, amit követni lehet, vannak szakemberek, akikben feltétlen megbízhatnak. Ez már egyfajta mentális-pszichés erőt is adhat, ami a javuló életminőséggel együtt bizonyosan elősegítheti a gyógyulást.
(Forrás: FájdalomKözpont (www.fajdalomkozpont.hu))