A neutroncsillagok a világegyetem legsűrűbb objektumai; tömegük megegyezik a Napéval, átmérőjük azonban csupán 10 kilométer - vagyis nem nagyobbak egy városnál.
A neutroncsillagok keletkezése
A neutroncsillagok olyan egykor nagyméretű, 10-29 naptömegnyi csillagok összeroskadt maradványai, amelyek valaha szupernova-robbanáson mentek keresztül. Miután az eredeti óriáscsillag a robbanás során tömegének nagy részét szétszórta az űrbe, megmaradó magja saját tömegvonzása hatására összeroppan, és olyan hatalmas sűrűséget ér el, ahol a protonok és elektronok a radioaktív béta-bomlással ellentétes folyamatban neutronokká olvadnak össze.Sűrűségük miatt a neutroncsillagok gravitációs vonzása milliárdszorosa a Földének. Emiatt szinte tökéletes gömb alakúak, felszínük majdnem tükörsima.
Azért csak majdnem, mert vannak aprócska kitüremkedések az égitesten, ezeket a deformációkat "hegyeknek" nevezik a szakemberek, jóllehet, nem igen hasonlítanak földi társaikhoz.
Az angol Southamptoni Egyetem doktorandusza, Fabian Gittins egy új modell segítségével kiderítette, milyen magasra nőhetnek a neutroncsillagok hegyei.
A szimuláció segítségével Gittins és kollégái kiszámolták, hogy
a neutroncsillagok legmagasabb hegyei nem érik el még az egy millimétert sem.
Ez ellentmond azoknak a korábbi tanulmányoknak, amik néhány centiméteresnek vélték ezeket a képződményeket.
Eredményeink jól mutatják, milyen lenyűgözően gömbszerű képződmények a neutroncsillagok. Azt is kiderítettük, hogy a forgó neutroncsillagok által keltett gravitációs hullámokat nehezebb lesz észlelni, mint korábban gondoltuk"
- összegezte a kiadott közleményben a vizsgálat főbb megállapításait Fabian Gittins.
Habár szemmel észrevehetetlenek, az irdatlan gravitáció (valamint a felfoghatatlanul nagy sugárzás és hőmérséklet) miatt ezek a parányi "hegyek" megmászhatatlanok az ember számára.
Az eredményeket a 2021-es brit Országos Csillagászati Találkozón ismertették.