Kísérteties idegen fényeket fotózott a Marson az űrszonda
![](https://cdn.origo.hu/2023/12/ZKtJLfO1GhDT1Q08ae79NMxPxiHb8qFA2ks8q3gERyQ/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzY4OTI3N2VjZTkzZDRlYTU5NWNkZDY5NmMwNzg4NTc3.webp)
Az Egyesült Arab Emírségek Hope (Remény) nevű marsszondája 2021 elején érkezett a Marshoz, azóta pedig folyamatosan vizsgálja a vörös bolygót. A most közreadott felvételeket ultraibolya-tartományban működő spektrométere készítette, a képeken a Mars éjszakai égboltján felragyogó oxigénatomok láthatóak - írja a Science Alert tudományos portál.
A megfigyelések során gyűjtött teljes adatkészlet olyan extrém ibolyántúli aurorális kibocsátásokat is tartalmaz, amiket korábban még nem örökítettek meg a Marson
- írja a kiadott közleményben az arab ország űrügynöksége.
A Marson észlelhető "sarki" fény emlékeztet a földire, de egyúttal különbözik is tőle. A vörös bolygó fényét például idáig nem sikerült szabad szemmel megfigyelni, csupán az ultraibolya-tartományban érzékeny eszközök detektálták. Keletkezésük ugyanakkor nagyon hasonló: a napszélből származó töltött részecskék a vékony marsi atmoszférába hatolva kölcsönhatásba lépnek az ott található gázokkal - a Mars esetében oxigénnel.
A folyamat során az oxigén ionizálódik és fényleni kezd.
A Földön az ionizált részecskék a bolygó mágneses vonalai mentén a pólusok felé vándorolnak, ezért van az, hogy a sarki fény a magasabb szélességi fokoknál figyelhető meg.
A Mars kezdeti időszakában a mágneses mező megszűnt létezni.
Az egykori magnetoszféra maradványát azonban megőrizték a kéreg magnetizált kőzetei.
Emiatt a marsi fények elszórtan, foltokban ragyognak fel az égbolton.
A kutatók remélik, hogy az új felvételek alapján közelebb juthatnak annak kiderítéséhez, miért tűnt el a vörös bolygó mágneses mezeje, és vált élhetetlen világgá a Mars.