A Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjainál 2019 decemberében különleges munka kezdődött. Antropológusok és régészek azóta nem csak tudományos vizsgálatot végeznek a helyszínen, hanem olyan részleteket is feltárnak a mohácsi csatában elhunyt hős katonákról, mint azok magassága vagy kora, de a modern eljárásoknak köszönhetően rekonstruálják az arcukat is.
Az emlékhely öt tömegsírja közül a III. számú feltárása és tudományos vizsgálata tavaly augusztusban kezdődött
– tájékoztatta szerkesztőségünket a Duna-Dráva Nemzeti Park a július 7-én tartott sajtótájékoztató kapcsán. – A tervezettnél nagyobb arányban előkerülő leletek miatt a tömegsír feltárása az idei évben is folytatódik, ami magába foglalja a tömegsír felnyitását, a csontvázak különválasztását, osztályozását, antropológiai morfológiai vizsgálatát, valamint a régészeti leletmentést.
Hozzátették: a feltárást a Janus Pannonius Múzeum régészei a Szegedi Tudományegyetem antropológusaival közösen végzik.
A régészeti feltárás célja, hogy a hős katonák fél évezreddel a csatát követően méltó módon kapják meg a végtisztességet,
továbbá, hogy a Mohácsi Nemzeti Emlékhely a nemzeti kegyeleti szempontoknak megfelelően egy teljesen új interaktív kiállítás keretében – a legújabb antropológiai, régészeti, történészi kutatások eredményeit felhasználva – mutassa be a látogatóknak a magyarság egyik legfontosabb, sorsfordító történelmi eseményét.
Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, a mohácsi tömegsírok első régészeti feltárása az 1960-as években történt, ami nem volt teljes körűnek nevezhető. A hetvenes években a régészek további három tömegsírra bukkantak, akkor azonban kevésnek bizonyult az idő a teljes régészeti és antropológiai feltárásra.
A sírokat ezért visszatemették és várták a megfelelő alkalomat az újranyitjásra; erre azonban nem került sor az elmúlt mintegy 45 évben.
Az Európában egyedülálló tudományos munka során az ötből négy tömegsír feltárását szeretnék elvégezni.