A Vörös-tenger északkeleti részén, a Sinai és az Arab-félsziget közé ékelődő keskeny Akabai-öbölben egészen különleges cápás incidens történt. A ragadozó akkor ugrott ki, amikor a víziernyőző férfi lejebb ereszkedve közel került a víz felszínéhez, ahogy az a lentebb beágyazott rövid videón is látható.
A felvételen látszik, hogy amikor a 37 éves jordániai férfi, a víz felett lebeg, majd
a víz fehérré válva tajtékozni kezd alatta, ahogy a cápa felugrik, és beleharap a lábába.
Ezután az ernyő ismét felemelte a megsebesült férfit a biztonságot jelentő magasba.
Az áldozatot az akabai Hashem herceg Katonai Kórházba szállították, ahol a gyors beavatkozásnak köszönhetően sikerült stabilizálni a férfi állapotát, akinek több ínszalagja, izma elszakadt, több csontjai is eltört, és a lába hátsó részéből hiányzott egy darab.
Mohammad Qatawneh, az Akabai Nemzetközi Búvárközpont munkatársa azt nyilatkozta a helyi újságoknak hogy bár sokkoló ez az eset, de a cápatámadások nagyon ritkák az Akabai-öbölben.
A cápatámadásoknak általában nagy a média visszhangja.
Sok embert megijesztett ez az incidens, de az igazság az, hogy ez bárhol megtörténhet"
Húsz éve búvárkodom, és most hallok először ilyen cápatámadásról - kommentálta az esetet Qatawneh. A hatóságok még nem tudják, hogy milyen cápafaj harapta meg a férfit, bár a támadás módja megengedi bizonyos ezzel kapcsolatos következtetések levonását.
A tudomány jelenleg 45 honos cápafajt ismer a Vörös-tengerből, amelyből méretük és életmódjuk miatt 14 fajt tekinthetünk potenciálisan veszélyesnek az emberre nézve. A Vörös-tenger a világóceán más térségeihez képest a cápatámadások szempontjából a kevésbé frekventált területekhez tartozik, noha az elmúlt huszonöt évet tekintve, az esetszámok fokozatosan növekvő tendenciát mutatnak.
Ez az emelkedés elsősorban a turistaforgalom ugrásszerű megnövekedésére vezethető vissza, és főleg a Vörös-tenger egyiptomi partszakaszát érinti. ( A Vörös-tenger menti országok közül messze Egyiptom fogadja a legtöbb turistát.)
A cápatámadások esetszámai is ezzel állnak szoros összefüggésben, hiszen amíg az elmúlt huszonöt évben bekövetkezett cápás incidensek 95 %-a a Vörös-tenger egyiptomi partszakaszán történt, addig a turizmustól mentes vörös-tengeri országokból, például Eritreából vagy Jemenből nem érkeztek cápatámadásokról szóló esetjelentések.
Az Akabai-öbölben történt mostani incidenst megelőző utolsó cápatámadás 2020 novemberében az egyiptomi Marsa Alam közelében történt, ahol egy 42 éves német nőt ért óceáni fehérfoltú cápa (Carcharhinus longimanus) támadása.
Az áldozat túlélte az incidenst,
viszont az egy hónappal korábban, 2020 októberében a Sharm el Sheikh melletti Ras Mohamed Tengeri Nemzeti Park területén történt kettős cápatámadás ennél már jóval súlyosabb következményekkel járt.
Egy 12 éves ukrán állampolgárságú fiúra szintén óceáni fehérfoltú cápa támadt rá; a ragadozó letépte a fiatal áldozat egyik karját, a segítségére siető egyiptomi túravezetőnek pedig a jobb lábát harapta le. A fiatal fiú belehalt a sérüléseibe.
Az elmúlt 25 évben a Vörös-tengeren történt halálos illetve súlyos sérülést okozó cápatámadások szinte száz százaléka három fajra voltak visszavezethetők. Ami az egyes fajokhoz rendelt támadások számát illeti az óceáni fehérfoltú számlájára írható a legtöbb halálos, illetve súlyos sérüléssel járó incidens. Világviszonylatban is a Vörös-tengeren ( az egyiptomi partszakaszon) történik a legtöbb óceáni fehérfoltú támadás.
Ennek azonban nemcsak a népes turizmus az oka, hanem a Vörös-tenger egészen sajátságos mederszerkezete is. A kékcápafélék (Carcharhinidae) családjába tartozó óceáni fehérfoltú trópusi kozmopolita faj, amelyet más parközeli vizeken csak azért lehet nagyon ritkán látni, mivel ennek a pelágikus fajnak a partoktól távoli nyílt tenger az élettere. A Vörös-tenger - ami egy fiatal, a kinyílási fázisának elején álló óceán - rendkívül sajátos mederszerkezettel rendelkezik.
A mély tektonikus árok, amely a Vörös-tenger medrét alkotja-, egy nagy V-t formáz. A tenger az eritreai partvidéket leszámítva szinte sehol sem rendelkezik kiterjedtebb self területtel; ami miatt a tengeraljzat már közvetlenül partközelben meredeken zuhan alá 600-800 méteres mélységbe.
Ennek tudható be, hogy az egyébként nyíltvízi életteret kedvelő fajok - mint például az óceáni fehérfoltú cápa - gyakran felbukkanak közvetlenül a part közelében, a "turista-zónában" is.
2010 decemberében alig egy hét alatt négy cápatámadás történt a népszerű egyiptomi nyaralóhely,
Sharm el Sheikh vizein. Az egy halálos áldozattal járó támadássorozatból három esetben óceáni fehérfoltú támadt rá a fürdőzőkre. 2009. június elsején szintén óceáni fehérfoltú végzett egy ötvenes éveiben járó francia nővel, Marsa Alam körzetében.
Az elmúlt bő egy évtizedben ennél jóval több, szerencsére nem halálos kimenetelű, de különböző súlyosságú sérülésekkel járó incidenseket okoztak az óceáni fehérfoltú cápák Egyiptomban. A faj népszerű látványosságnak számít a légzőkészülékes búvárok számára, akik közül szintén sokan elfelejtik, hogy az óceáni fehérfoltú egyike a legagresszívabb fajoknak, és nem egyszer felelőtlenül provokálják ezeket a ragadozókat.
Noha az akabai incidenst tekintve a hatóságok egyelőre még nem nyilatkoztak a balesetet okozó fajról, a támadás módja azonban jelentősen leszűkíti a potenciális "elkövetők" körét. Az óceáni fehérfoltú cápán kívül az elmúlt 25 év baleseti statisztikáit még két további, a szakirodalomban fokozottan veszélyesként nyilvántartott faj, a tigriscápa (Galeocerdo cuvier), valamint a röviduszonyú makócápa (Isurus oxyrinchus) szaporította.
A Vörös-tenger legveszedelmesebb faja a legnagyobb méretű, 5-5,5 méter hosszú kékcápaféle, a csíkoshátú "tengeri tigris", amely sajátos fogszerkezetének és harapási mechanizmusának köszönhetően messze a legsúlyosabb,
nagyon gyakran amputációs sérüléseket okozó faj.
Az utolsó bizonyított tigriscápa támadás 2018 augusztusában a dél-egyiptomi Marsa Shagra mellett történt. Az áldozatra, egy 42 éves cseh férfire egyszerre két ragadozó támadt rá, hatalamas darabokat tépve ki a testéből.
A támadásban elvesztette a bal lábát és jobb kezét, a heveny kivérzés és sokk következtében azonnal meghalt. 2004 februárjában a Sharm el Sheik-hez tartozó Shark Bay (Cápa-öböl) partjának közelében
egy légzőcsővel és búvármaszkkal merülő egyiptomi férfi esett tigriscápa támadás áldozatául.
1996 májusában, az ugyancsak Sharm el Sheikh közelében lévő Ras Zatar (Zatar-fok) mellett horgonyzott egy búvárhajó. Mivel a hajó mellett delfinek bukkantak fel, hárman búvármaszkkal, légzőcsővel és uszonnyal felszerelkezve a vízbe vetetették magukat.
Két búvár hamarosan visszatért a fedélzetre, harmadik, vízben maradt társukra ekkor két tigriscápa támadt rá. A férfi nagy szerencséjére, túlélte a támadást. A harmadik, halálos baleset okozó faj, a röviduszonyú makó az óceáni fehérfoltúhoz hasonlóan pelágikus, nyílt vízi cápa. Ez a leggyorsabban úszó porcos hal,
amely rövid távon akár 70-90 km/órás sebességre is képes felgyorsulni.
A heringcápa-félék családjába (Lamnidae) sorolt faj harapása a rendkívül hegyes és éles, árszerű fogazata miatt szintén rendkívül súlyos sérüléseket okoz.
A 2010 decemberi négyes egyiptomi támadás egyik áldozatának,
egy 70 éves német nőnek a halálát is makócápa okozta.
2016-ban a Szuezi-öbölben ért halálos makó támadás egy egyitomi légzőcsöves búvárt. A cápák közül csak a rókacápákra (Alopidae) és a röviduszonyú makóra jellemző, hogy vadászat közben rendszeresen kiugranak a vízből.
(A nagy fehér cápánál - Carcharodon carcharias - is ismert ez a vadászati taktika, ám ez a faj nem él a Vörös-tengerben.)
Amíg a rókacápák kerülik az embert, és főként kisebb rajhalakra vadásznak, ezzel szemben a röviduszonyú makó nagytestű tengeri állatokat, - tonhalat, makrélákat, kardhalat -, zsákmányol, igen gyakran akár 4-6 méter magasra is kivetve magát a vízből, üldözés közben.
Éppen ezért az látszik a legvalószínűbbnek, hogy a most történt jordániai incidenst is makócápa okozta.