A vad dohány újonnan felfedezett faja megfogja a levéltetveket, legyeket, és szúnyogokat ragacsos szőrős mirigyeivel, ami felszínét fedi. A növényt Nyugat-Ausztráliában egy autópálya pihenőnél találták és mikor a London Kew körzetében lévő Királyi Botanikus Kertek (Royal Botanic Gardens Kew) kutatói ennek magjait termesztették Londonban, a növény hasonlóan ragacsossá fejlődött és megfogta a rovarokat az üvegházakban.
A csapat magokat gyűjtött a rovarírtó hatású növény növénytől a Northwest Coastal Highway autópálya pihenőjénél, és aztán Kewban termesztették, ahol a növények ugyanolyan ragacsos mirigy szőröket fejlesztettek és elpusztítottál a rovarokat az üvegházakban.
A rovart kelepcébe csaló szőrök hasonlítanak a ragadozó harmatfüveken lévőkre, de az nem világos, vajon a növény kivon-e tápanyagokat a rovarokból, amiket megöl. „Nincs semmi bizonyítékunk, hogy bármi táplálkozási haszna lenne a növénynek.'-mondja Mark Chase a London's Royal Botanic Gardens Kew kutatója, aki hozzátette, hogy a csapat szervez néhány tesztet hogy megnézze, vajon a növény abszorbeál egy tápanyagokat.
A növénynek lehet haszna a holt állat bomlásából is. Chase azt mondja, a faj lehet, hogy olyan, mint a dél-afrikai Roridula, amely ugyanilyen módon pusztítja a rovarokat. „Van egy bogár, ami ezeken a növényeken él és nem esik a ragacsos szőrök csapdájába. Megeszi a csapdába esett rovarokat és a földre ürít és a növény ezt hasznosítja.."- mondja Chase. Azonban nincs bizonyíték még, hogy ez történik a Nicotiana insecticida dohánnyal.
Ausztrália még nem hagyta jóvá a Nicotiana insecticida dohány kereskedelmi használatát, és a gyűjtés engedélyének a feltétele a botanikusok számára, mint Chase szigorúan megtiltja nekik hogy kereskedelmi felhasználásra termesszék.
Azonban Chase azt mondja, a Nicotiana insecticida dohányt meglehetősen könnyű termeszteni és talán biológiai kontroll ágensként lehet használni hogy elpusztítsa a tetveket és árnyékszúnyogokat az üvegházakban.
A faj a tudomány számára 7 új Nicotiana faj egyike, amiket a csapat leírt.
(Forrás: New Scientist Wild Wild Life)