Inspiráló lehet egy kihívás, amiért minden nap érdemes tennünk egy keveset, és a rossz szokásoknak nem tett jót az elmúlt évek bezártsága sem. "A karantén ideje alatt drasztikusan csökkentek a társas események, kapcsolódások; az egyedüllét, a magány ilyenkor fokozott terhelést jelent a személyiségükből fakadóan nehezen kapcsolódó egyének, így a függőségre hajlamosak számára is.
- Az elszigetelődés náluk fokozott szorongást okoz, a különböző addiktív viselkedések ezt átmenetileg csökkentik, az ár azonban magas ezért : a hajlam könnyebben válik kontrollvesztő függőséggé" – véli Dr. Petke Zsolt addiktológus –
Amikor káros szokásunk elsőszámú örömforrássá lép elő, változásra van szükség."
- Ilyenkor érdemes a kapcsolatokat választanunk a rituálék helyett: ilyen lehet esténként egy főző-, vagy tánciskola, gyakoribb baráti találkozók, intenzív közösségi jelenlét." – mondta el a szakember.
Fontos tehát tudni, hogy minden apró cselekedet, közelebb vihet a célhoz. Ne becsüljük le, ha csak lépésről lépésre, fokozatosan jutunk el a kitűzött célig, hiszen, ha elhatároztuk magunkat, az már fél siker.
„Mindenkiben él a vágy, hogy egy rossz szokást, egy függőséget mintegy varázsütésre, egyik pillanatról a másikra el tudjon hagyni. Ha azonban az életmódváltást így kezeljük, szinte biztosan kudarcot vallunk. A legvonzóbb kétségkívül a teljes változás lenne. A sikeres életmódváltási stratégiához azonban szükséges, hogy reális célokat tűzzünk ki, betartsuk a fokozatosság elvét és el tudjuk fogadni, ha feladni kívánt szokásainkból valami megmarad.
Az emberek egy lényeges százalékának lehet olyan ártalomcsökkentő metódusokat ajánlani, amelyek hosszú távon javítják az életminőséget,
s egyúttal a károanyagoknak való kitettséget, illetve a krónikus betegségben eltöltött időt is csökkenthetik.
Igaz ez a testmozgásra, a dohányzásra, és adott esetben jelentheti az optimálisnál nagyobb, de a kezdetinél lényegesebb csökkentett testsúly elérését is." – mondta el Dr. Toldy-Schedel Emil kardiológus, a Szent Ferenc Kórház Főigazgatója.
Hozzátette, hogy a hirtelen leszokási stratégiák kudarcélményhez, a kudarcélmény az újbóli leszokási kísérlet gyengülő sikerességéhez, összességében önértékelési válsághoz vezethet.
Az Élhető Hazánkért Társadalmi Mozgalom éppen ezért indította el a minden lépés számít kampányát, amelyhez most bárki csatlakozhat.
A függőség nemcsak az alkohol vagy a dohányzási szokásokat érinti,
mert számos más, a hétköznapokban mindenkit érintő függőségeink is vannak, és ezeket nem mindig jó drasztikus váltásokkal kezelni.
„Fenntarthatóan élni egy életforma, az idő múlásával ráadásul folyamatosan változunk fizikailag és mentálisan is. Nem vagyok híve a drasztikus változtatásoknak, inkább a folyamatos fejlődésben és a fokozatosságban hiszek.
A »mindenlépésszámít« kampány remek kezdeményezés,
mert segít a tudatosság kommunikációjában, hogy megértsük, a minőségi élet és a jólét a napi szokásainknál és a kis vállalásokkal kezdődik" – mondta el Csősz Boglárka, akinek a szülei dohányoztak, és ezt gyerekkorában sosem szerette.
„Fenntarthatóan élni egy életforma, az idő múlásával ráadásul folyamatosan változunk fizikailag és mentálisan is. Nem vagyok híve a drasztikus változtatásoknak, inkább a folyamatos fejlődésben és a fokozatosságban hiszek.
„Apróságnak tűnik, de a hétköznapokban is formálhatjuk saját és gyerekeink mentalitását a tudatos életmód érdekében. Szerintem a pazarlást és a műanyag szemetet, egészségkárosító anyagokat, vagy a füstöt ezernyi módon lehet csökkenteni. Legyen az nagy fogyasztó vagy magánember.
Ha sok kicsi mozaikból és részsikerből próbálunk építkezni, az hosszútávú sikereket fog hozni"
– tette hozzá Kiss Gergely háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, aki fiatalon a szüleire is jó hatást gyakorolt az életmódváltásban és azóta is generációkat ösztönöz erre.
A panelbeszélgetés résztvevői mindannyian a maguk életére, szokásaikra vállalásokat tettek, a teljes beszélgetés hamarosan itt visszanézhető.
(Forrás: Élhető Hazánkért Társadalmi Mozgalom)