Egy magyarországi ikon, ami három különböző időpontban könnyezett

A máriapócsi kegykép három különböző időpontban könnyezett

Van egy hely hazánkban, ami annak a példa nélküli eseményeknek köszönheti zarándoklatait, hogy két ikonja, három különböző időpontban könnyezett. Háromszázhuszonöt éve, 1696. november 4-én könnyezett először a máriapócsi ikon. Az ismétlődő csoda révén a kis község Magyarország egyik legismertebb és leglátogatottabb kegyhelye lett.

A csodás jelenség két hétig megállás nélkül tartott

A Budapesttől 280, Nyíregyházától 30 kilométerre fekvő kis községet a 13. században említik először, akkor még Pócs néven. A török hódoltság idején szinte teljesen elnéptelenedett, az 1600-as években görög katolikus ruténekkel telepítették újra. 1676-ban az akkori bíró, Csigri László a töröktől való megszabadulásáért hálából "hat magyar forintokért" fogadalmi képet festetett a helyi pap öccsével. Az árat a bíró végül nem tudta kifizetni, ezt egy tehetős polgár, Hurta Lőrinc tette meg, aki az ikont pedig a templomnak ajándékozta.

A világhírűvé vált ikont temperával jávorfára festették, mérete 50X70 centiméter.

A máriapócsi kegykép három különböző időpontban könnyezett Forrás: Wikimedia Commons/Papp István - http://mek.oszk.hu/01900/01902/html/index904.html

A bal karján a Kisdedet tartó Mária jobb karjával fiára mutat, a Megváltó jobb kezét áldásra emeli, baljában háromágú, liliomszerű virágot tart. Fejük körül dicsfény, illetve görög betűs rövidítéssel a Jézus Krisztus és Isten Anyja rövidítése olvasható, a két felső sarokban egy-egy kerub látható.

A Pócs hírnevét megalapozó esemény 1696. november 4-én történt: miközben a kis fatemplomban éppen misét tartottak, egy helybéli földműves arra lett figyelmes, hogy az ikon mind a két szeméből folyik a könny.

A csodás jelenség két hétig megállás nélkül tartott, majd kisebb-nagyobb szünetekkel december 8-ig (éppen Mária szeplőtelen fogantatásának napjáig) ismétlődött, mintha a kép ismerné a kalendáriumot.

Személyesen itatta fel a könnycseppeket egy kendővel

Ekkor már olyan hideg volt, hogy a templomi kehelyben a bor és a víz megfagyott, de a Szűzanya könnyei hullottak. A csodát világi és egyházi vizsgálatok sora tanúsította, egyebek között Corbelli tábornok, a kelet-magyarországi császári csapatok főparancsnoka is, aki személyesen itatta fel a könnycseppeket egy kendővel - a hitelességet növeli, hogy a háromszáz tanú között lutheránusok és kálvinisták is voltak.

A hír eljutott a császári udvarba is, ahol úgy döntöttek: a becses könnyek nem illetik meg a rebellis magyarokat.

A zentai csata 1697-ben és a máriapócsi kegykép (Pötscher Madonna). I. Lipót a településnek küldött bullájában elismerte, hogy a török kiűzése szempontjából kulcsfontosságú zentai győzelem Szűz Mária közbenjárásának volt köszönhető Forrás: Wikimedia Commons/ https://de.wikipedia.org/wiki/Datei:Schlacht_bei_Zenta_1697.jpg

A képet a helyi lakosok tiltakozása és 150 katona sortüze közepette levették a képfalról és Bécsbe szállították, ahol az egyszerű vándorpiktor alkotását ünnepi körmenetben vitték a Stephansdomba, a menetben ott gyalogolt I. Lipót császár és a császárné is. A templomban külön oltárt kapott, s november 4-ét mindenkor ünnepi istentisztelettel ülték meg - bár az ikon többé nem sírt.

A bécsi nép ezrével folyamodott hozzá, s számos csodatételt írnak a javára - egyebek között Savoyai Jenő herceg 1697-es zentai diadalát is.

A Mária-kép Bécsbe vitele hatalmas felzúdulást keltett, még abban a száz pontban is szerepel, amelyben a szabadságharc kitörésekor II. Rákóczi Ferenc foglalta össze a magyar nemzetet ért sérelmeket.

A csodatévő ikonról számos másolat készült, ezek egyike került végül a pócsi templom üresen maradt ikonosztázára.

Csodálatos módon - noha ilyet sem a Bécsbe vitt eredeti, sem egyetlen másik másolat sem tett - a kép 1715. augusztus 1-jén ismét sírva fakadt. A jelenség másnap és újabb három nap múlva megismétlődött, mint ezt az egri érsek által indított kivizsgálás során száznál is több szemtanú vallomása igazolta. A község ekkor vette fel a Mária előtagot, és ettől kezdve hívják Máriapócsnak.

A könnycseppeket felitató kendő ma a kegykép alatt látható

A csoda majd kétszáz év után, 1905. december 3-án harmadszor is megismétlődött. A kegykép őre éppen zarándokokat vezetett a templomba, amikor a kép foglalatát kinyitva arra lett figyelmes, hogy a Szűzanya arca a megszokottnál sötétebb, jobb szeméből pedig könnycseppben végződő könnycsatorna húzódik lefelé. A könnyezés ezúttal december 19-ig tartott folyamatosan, majd a hónap két utolsó napján megismétlődött.

A könnycseppeket felitató kendő ma a kegykép alatt látható, a csoda tényét világi és egyházi vegyes bizottság vizsgálata igazolta.

Templomi ereklye, felirata: „E kendőcskére hullottak a pócsi Sz. Mária könnyei 1905. évben.” Forrás: Wikimedia Commons/Konstant

Az 1715-ös jelenség után megindult a zarándokok áradata a szabolcsi községbe, ahol 1756-ban új templom épült, majd oda települtek a Szent Bazil Rend szerzetesei, akik kolostort létesítettek. A díszes barokk templomot teljes külső és belső felújítása után 1946-ban avatták fel és helyezték át a szentképet, két év múlva XII. Piusz pápától megkapta a basilica minor címet.

1991. augusztus 18-án az első ízben Magyarországra látogató Szent II. János Pál pápa Máriapócsot is felkereste, és magyar nyelvű, bizánci stílusú liturgiát végzett a kegykép előtt.

Máriapócs Magyarország és egész Európa egyik leghíresebb búcsújáró helye, amelyet évente félmillió zarándok keres fel, nagy búcsút évente háromszor tartanak.

Máriapócs 2003 óta tagja a kontinens legjelentősebb Mária-kegyhelyei egyházi szervezetének, az Európai Máriás Hálónak és 2005-ben elsőként nyilvánították Magyarország nemzeti kegyhelyének. A bazilika zarándokhellyé válásának 300. évfordulóján, 2015-ben a kegykép 16 állomásból álló országjáró körútra indult, a máriapócsi kegyhely idén lett hungarikum.

Az Európai Máriás Hálóban minden ország egy Mária-kegyhelyeket delegálhatott. A 19 országot tömörítő hálózatban Magyarországot Máriapócs képviseli Forrás: Kozterkep.hu

Érdekességek a máriapócsi kegyhellyel kapcsolatban:

• A máriapócsi kegytemplomnak, 1948-ban XII. Pius pápa basilica minor címet adományozott: az oltár mellett üvegtárolók vannak, amikbe azoknak a zarándokoknak, hívőknek a botjait, mankóit tették, amelyeket csodás gyógyulásuk emlékezetére hagytak itt. A szószék mellett egy pár bilincs látható. Ennek az a története, hogy egy szomszédos faluban történt gyilkosság gyanúja egy helybéli férfira terelődött. Ártatlan volt, de halálra ítélték. Utolsó kívánsága az volt, hogy engedjék meg, hogy imádkozhasson a pócsi templomban. A bilincs leesett róla, amikor belépett oda, ennek hatására felmentették és megmenekült a kivégzéstől.
• A zarándokház közel van a templomhoz, több mint száz főt tudnak elszállásolni.
• Fatemplom: az eredeti régi, 17. századi fatemplomhoz feltételezhetően hasonlót építettek fel 2011-re. Alapkövét 2010. október elsején, az Istenszülő oltalmának emléknapján tették le.

(MTVA Sajtóarchívum)