Az ultrahang-vezérelt aspirációs citológia, vagy vékonytű mintavétel ultrahang segítségével történik, mely során egy vékony tűt vezetnek a vizsgálandó területbe. A bőr fertőtlenítése után a citopatológiás szakorvos vékony tűt vezet a gyanús képletbe. A mintavételt segíti az egyidőben történő ultrahang vizsgálat, ahol a radiológus szakorvos a monitoron látja a problémás területet és a mintavételi eszközt is, így pontosan tudja segíteni a hogy a mintavétel a legmegfelelőbb helyről történjen.
Vágólapra másolva!
A pajzsmirigyzavarok egy csoportját a szerv göbös megbetegedései adják, melyek jelen lehetnek önmagukban, de a mirigy hormontermelési zavarával is járhatnak. Dr. Békési Gábor PhD-t, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistáját arról kérdeztük, vajon mikor van szükség göbös megbetegedés esetén aspirációs citológiára.
A pajzsmirigy göbök szilárd vagy folyadékkal teli csomók, melyek jelen lehetnek egyedül, csoportosan vagy akár strúmával (göbös strúma) együtt. Méretüket tekintve igen változatos képet mutatnak: a kisebbeket legtöbbször hormontermelési zavar miatt végzett ultrahangos vizsgálat során fedezik fel, míg a nagyobbak méretükből, elhelyezkedésükből adódóan kellemetlen tüneteket is okozhatnak (pl. nyaki szorító érzés, nyelési nehézség, rekedt hang). Bizonyos méret felett a csomók akár szabad kézzel ki is tapinthatók, láthatóak.
A pajzsmirigy göbök pajzsmirigy alul-és túlműködéssel is járhatnak, így, a göbök esetén mindenképp ellenőrizni kell a szerv hormontermelését (és fordítva, vagyis elégtelen hormontermelés során ultrahanggal meg kell vizsgálni a pajzsmirigyet, göbök után kutatva).
Hideg és meleg göbök
A pajzsmirigy göböknek két típusuk van: léteznek hideg és meleg göbök. A kettő elkülönítése igen fontos, ugyanis a hideg göbök bizonyos esetekben rosszindulatú elváltozásra utalnak. Hogy kiderüljön, milyen göbbel is állunk szemben, izotópos vizsgálatra van szükség. A meleg göbök az izotópot felveszik, így piros színű képet adnak, míg a hideg göbök nem veszik fel, így azok világosak.
A 1 cm-nél kisebb göböket általában elég nyomon követni, ám ha ennél nagyobbak, akkor aspirációs citológia indokolt, hogy meg lehessen tudni, jó-vagy rosszindulatú elváltozással van dolgunk, hiszen annak ismerete rendkívül fontos a megfelelő terápia meghatározásához- mondja dr. Békési Gábor PhD-t, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája.
Az ultrahang-vezérelt aspirációs citológia, vagy vékonytű mintavétel ultrahang segítségével történik, mely során egy vékony tűt vezetnek a vizsgálandó területbe. A bőr fertőtlenítése után a citopatológiás szakorvos vékony tűt vezet a gyanús képletbe. A mintavételt segíti az egyidőben történő ultrahang vizsgálat, ahol a radiológus szakorvos a monitoron látja a problémás területet és a mintavételi eszközt is, így pontosan tudja segíteni a hogy a mintavétel a legmegfelelőbb helyről történjen. Forrás: https://www.ultrahangkozpont.hu/aspiracios-citologia
Ezt kell tudni az aspirációs citológiáról
Az ultrahang vezérelt aspirációs citológia során egy vékony tű segítségével az orvos mintát vesz az adott területből, melyet további vizsgálatokra küld. Maga a vizsgálat gyors, minimális fájdalommal jár, ám szükséges a pontos diagnózis felállításához és a kezelés megállapításához.
Amennyiben jóindulatú az elváltozás, a terápiát befolyásolja a göb mérete, okoz-e panaszokat, jár-e hormontermelési zavarral. Ahogy már említettük, az 1 cm-nél kisebb göbök esetén elég lehet csupán a rendszeres ellenőrzés, de szükség lehet jód pótlására, hormonterápiára is. Amennyiben a göb nagyobb méretű, panaszokat okoz, esetleg rosszindulatú, úgy műtéti beavatkozás indokolt. Az aspirációs citológia eredménye fényében előfordulhat, hogy elég csupán a göböt eltávolítani, ám az is lehet, hogy a pajzsmirigy egy részét, esetleg az egészét ki kell műteni- ilyenkor természetesen a beteg élethosszig tartó pajzsmirigy hormonpótlásra szorul.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
