Tüdőödémáról beszélünk, ha a tüdőszövetben, majd a léghólyagocskákban is folyadék szaporodik fel, ami fokozódó nehézlégzést okoz. A pangás a hörgők nyálkahártyáját is érinti, emiatt köhögés és köpetürítés jelentkezik. Leggyakrabban szívelégtelen betegeknél, a bal szívfél gyenge működése miatt alakul ki, így panaszok esetén kardiológiai kivizsgálás szükséges.
A tüdővizenyő továbbá lehet tüdőgyulladás szövődménye, de felléphet mérgező gőzök-gázok belélegzésének következtében is. Kiválthatja baleseti sérülés, a tüdő nyirokelvezető rendszerének károsodása, de tüdőembólia vagy súlyos félrenyelés kapcsán is kialakulhat.
A jellegzetes panaszok alapján a tüdőgyógyász már az első vizsgálatkor felismeri a tüdővizenyő jeleit a betegnél. Sokan felriadnak éjszaka az ijesztő fokozódó nehézlégzésre. Fekvő testhelyzetben a tünetek fokozódnak, ezért a betegek ilyenkor felülnek, aminek hatására hamar csillapodni kezd a fulladásos roham.
Dr. Tárnok Ildikó elmondta, hogy a tüdővizenyő tünetei különbözhetnek attól függően, hogy akut vagy krónikus betegségről van szó. A krónikus formánál kezdetben csak fokozott fizikai terhelésre, később már nyugalomban is jelentkező nehézlégzés, köhögés, a fokozatosan kialakuló oxigénhiány miatt sápadtság, fáradékonyság lép fel.
Az akut formára jellemző a hirtelen fellépő nehézlégzés, a beteg kapkodja a levegőt, szája belilul, verejtékezik, a tüdő léghólyagocskáiba jutó folyadék miatt hamar súlyos légzési elégtelenség alakulhat ki – ez esetben sürgős kórházi ellátásra van szükség.
A fokozódó nehézlégzés mindig intő jel, hogy valami nincs rendben a szervezetben! Ne vegyük félvállról, ha egyre nehezebben megy a lépcsőzés, vagy már egy kis sétától is kifulladunk. Ezek a tünetek gyakran a tüdőfunkció romlását jelzik, így mindenképp kivizsgálás indokolt, hiszen a tüdővizenyő mellett akár egyéb krónikus tüdőbetegségeket – COPD, asztma – is jelezhet.
(Forrás: Tüdőközpont
www.tudokozpont.hu)