250 éve halt meg Helvétius francia filozófus, akinek eretnekké nyilvánították nézeteit

Claude Adrien Helvétius egykorú portréja

Kétszázötven éve, 1771. december 26-án halt meg Párizsban Claude-Adrien Helvétius francia író, filozófus, a felvilágosodás jelentős alakja.

Úgy vélte, hogy a jó és a rossz hamis fogalmak

A holland eredetű orvosdinasztiából származó Helvétius 1715. január 26-án Párizsban látta meg a napvilágot, apja XV. Lajos felesége, a lengyel Leszczynska Mária orvosa volt. A jezsuitáknál tanult, a költészethez és a filozófiához vonzódó Helvétius végül pénzügyi pályára lépett, a királyné jóvoltából 1738-ban nagy jövedelemmel járó főadóbérlő lett.

Helvétius bejáratos volt XV. Lajos francia király udvarába Forrás: Wikimedia Commons

1751-ben megnősült, lemondott hivataláról és vagyonából Párizs környékén birtokot vásárolt.

Helvétiust szoros barátság fűzte Voltaire-hez és Montesquieu-höz,

a felvilágosodást megalapozó filozófusok, az enciklopédisták az ő voré-i kastélyában találkoztak rendszeresen.

Voltaire, a francia felvilágosodás egyik legnagyobb teoretikusa Helvétius jó barátja volt Forrás: Wikimedia Commons/Nicolas de Largillière

A kastélyban született híres filozófiai műve, „A szellemről" is, amelyben ateista alapokra helyezte John Locke és kortársa, Condillac szenzualizmusát, de az ókori epikureusok is hatottak rá. Helvétius a gondolkodást egyedül az érzékelésre vezette vissza, még az emlékezést, az összehasonlítást és az ítélőképességet is.

Helvétius fő művének, "A szellemről" című értekezésének Londonban kiadott címlapja Forrás: Wkimedia Commons

Úgy vélte, az embert csakis szenvedélyei és érdekei mozgatják, nincs jó és rossz, csak egymással vetélkedő szenvedélyek, hiszen a cselekedetek mögött a fizikai élvezet keresése áll.

Nagy botrányt váltottak ki nézetei, Voltaire is megtagadta a tanait

Helvétius szerint míg a fizika világa a mozgás törvényei szerint működik, addig a társadalom az érdekek érvényesítésének alávetett, az embercsoportok érdekeik alapján döntik el, mit tartanak erénynek, mit véteknek. Ugyanakkor az embert vezérlő egoizmus helyes neveléssel, illetve átneveléssel a közérdek szolgálatába állítható, embereszménye a közjóért munkálkodó hazafias állampolgár, megfelelő kormányformának a felvilágosult abszolutizmust látta.

Claude Adrien Helvétius egykorú portréja Forrás: Biografias Gratis

Úgy tartotta, hogy minden bölcselet, amely önálló szellemi elvet keres az anyag mögött: csalás, a vallás minden formája papi megtévesztés, s a tudomány feladata, hogy ezt a csalást leleplezze. A nyomtatásban 1758-ban napvilágot látott értekezés parázs vitát keltett,hazájában lényegében csak támadás érte:

elítélte a trónörökös, a Sorbonne, a párizsi parlament, valamint a jezsuiták és a pápa, s végül a párizsi hóhér nyilvánosan elégette a könyvet.

Mindez roppant kínos helyzetbe hozta az enciklopédistákat, Voltaire meg is tagadta barátja művét, amelyet zavarosnak és tévesnek minősített, míg Rousseau úgy vélekedett, hogy a jó szándékú szerző saját alapelveit cáfolja meg.

A francia forradalom szellemi előfutárának tartják

Helvétius életében nem is publikált többet, az Enciklopédia kiadását pedig felfüggesztették. A támadások elől 1764-ben Angliába utazott, majd II. (Nagy) Frigyes porosz király berlini udvarában vendégeskedett, hazatérte után Voréban töltötte hátralévő éveit.

II. Frigyes porosz király egykorú portréja Forrás: Wkimedia Commons

La Rochefoucauld és Voltaire hatását tükröző filozofikus tankölteményei és az A szellemről átdolgozott változata Az emberről, szellemi képességeiről és neveltetéséről címmel csak halála után jelent meg. Helvétius 1771. december 26-án halt meg.

Claude Adrien Helvétius 250 éve, 1771. december 26-án halt meg Forrás: Mary Evans Prints Online

Nem volt iskolateremtő filozófus, mégis a francia forradalom szellemi előfutára volt, nézetei az utópista szocialistákra is erősen hatottak, főként az angol Robert Owenre.

(Forrás: MTI/MTVA Sajtóarchívum)