Borzalmas robbanás rázta meg a Ferihegyi gyorsforgalmi utat

A Ferihegyi gyorsforgalmi úton történt merényletben kiégett busz és felvezetőautó roncsai

Kereken harminc éve, 1991. december 23-án történt a rendszerváltást követő évek legnagyobb robbantásos terrortámadása. A hatalmas detonációt a magyar főváros nemzetközi repülőterének, a Ferihegyi Repülőtér egyes termináljának közelében egy Fiat autóban elrejtett távirányítású pokolgép felrobbantása okozta. A merénylet célpontja az az autóbusz volt, amely a felbomlott Szovjetunióból Izraelbe menekülő orosz zsidókat vitte éppen a reptérre. A pokolgépet azonban némileg megkésve aktiválták a közelben rejtőzködő terroristák, így végül senkit nem tudtak megölni.

Tömegesen menekültek

1991. december 8-án az Oroszországi Föderáció, Ukrajna és Belorusszia hivatalosan is megállapodtak a Szovjetunió, mint államszövetség megszüntetéséről. A több mint hetven évig fennállt kommunista diktatúra végnapjaiban szétesőben volt a közhatalom, és jelentősen megromlott a közbiztonság is. A Szovjetunió megszűnéséhez az 1991. augusztus 19-i ultrakonzervatív katonai körök által megkísérelt fegyveres puccskísérlet adta meg a végső lökést.

1991. augusztus 19-én a Szovjetunió megszüntetését ellenző ultrakonzervatív katonai körök fegyveres puccskísérletet hajtottak végre Forrás: Ria/Novosti

A kommunista rendszer agóniájának utolsó hónapjaiban a szovjet zsidóság antiszemita pogromoktól tartva, tömegesen kezdte elhagyni az országot. A kivándorlási hullám tetőzését nagyban elősegítette, hogy Jichak Samir izraeli miniszterelnök kormánya meghirdette a külföldön élő zsidók hazatelepítését támogató programját. Az izraeli kormány felhívására több százezer szovjet zsidó döntött a kivándorlás mellett.

Jíszák Sámír izraeli miniszterelnök kormánya támogatta a külföldön élő zsidók hazatelepítését Forrás: Yolene Haik / Photographer: Israel Press and Photo Agency (I.P.P.A.) / Dan Hadani collection, National Library of Israel

Mivel Moszkvából nem indult közvetlen járat Izraelbe,

ezért a kivándorlók jelentős része Budapestről repült Tel-Avivba.

( Magyarország már a rendszerváltás előtt, 1988-ban helyreállította a diplomáciai kapcsolatokat Izrael Állammal.) A külföldről érkező zsidók bevándorlását a különböző Izraellel-ellenes palesztin szervezetek azonban ellenséges cselekedetnek tekintették csakúgy, mint a kivándoroltatás elősegítését.

Jasszer Arafat, a Palesztin Felszabadítási Szervezet egykori elnöke. Arafat nem tudta érvényesíteni akaratát több szélsőséges palesztin csoport felett Forrás: AFP/

Emiatt 1990-től a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) valamint a MagyarÁllam között fennálló viszony jelentősen megromlott, ami több diplomáciai bonyodalomhoz is vezetett. A PFSZ 1975 szeptemberében nyitotta meg a budapesti képviseleti irodáját, a Kádár-rendszer pedig a palesztin szervezettel szemben elrendelt nemzetközi embargót megsértve, titkos fegyverszállítmányokkal és pénzzel támogatta Jasszer Arafat szervezetét.

Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP főtitkára, és Kádár János, az MSZMP első titkára - két kommunista diktátor. A Varsói Szerződés tagállamai, így a Kádár-rendszer is a nemezetközi embargót megsértve szállítottak fegyvereket a különböző palesztin szervezeteknek Forrás: RIA NOVOSTI/LEV IVANOV

A magyar kormányzat és a PFSZ közötti viszony akkor romlott meg, amikor Budapest helyreállította Tel-Avivval a diplomáciai kapcsolatokat.

A Vörös Hadsereg Frakció terroristái megérkeznek Budapestre

Az Abu Nidal vezette szélsőséges palesztin csoport, az El Fatah már régóta jó kapcsolatokat ápolt a Német Szövetségi Köztársaságban illegálisan működő szélsőbaloldali, maoista nézeteket valló Vörös Hadsereg Frakcióval ( Rote-Armee-Fraktion,RAF), vagy a vezetőik után Baader-Meinhoff csoportként is emlegetett terrorszervezettel. Abu Nidal és csoportja a terrorsejt nem egy, az NSZK hatóságai által körözött tagjának nyújtott menedéket közel-keleti arab országokban.

Az Abu Nidal csoport számos terrorakciót hajtott végre Forrás: AFP

A két terrorszervezet közös akciókat is szervezett, a RAF tagjai pedig palesztin táborokban kaptak titkos kiképzést, a RAF az El Fatah nyújtotta támogatás viszonzásaként európai zsidó érdekeltségek ellen tervezett terrortámadásokat.

Ebbe a tervbe illett bele a Szovjetunióból elkezdődött zsidó kivándorlást gátló terrorakciók ötlete is.

A ferihegyi robbantást megszervező RAF-terroristák, Horst Ludwig Meyer, valamint Andrea Klump, akik a Vörös Hadsereg Frakció harmadik generációját képviselték, 1988-ban a Közel-Keleten kaptak kiképzést.

Az illegális nyugatnémet szélsőbaloldali terrorsejt, a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) jelvénye Forrás: Wikimedia Commons/Ratatosk

Mint később bebizonyosodott, ők voltak azok, akik 1988-ban megkísérelték felrobbantani a spanyolországi Rotában az amerikai katonák által sűrűn látogatott helyőrségi klubot. Horst Ludwig Meyer december első napjaiban érkezett Budapestre, egy Winifred Robert Georg Hamdaker névre kiállított hamisított nyugat-német útlevéllel. Meyer a Műszaki Egyetem lágymányosi kollégiumának közelében kibérelt egy lakást, majd 1991. december 14-én a fővárosi Autótaxi Vállalattól bérbe vett két Fiat Tipo márkájú autót.

A Ferihegy I. repülőtér. Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

Meyer és társai az egyik Fiatot, amelybe a távirányítású pokolgépet is elrejtették, a merénylet előtti napon, december 22-én állították le a Ferihegyi gyorsforgalmi út mellett, az 1-es terminál közvetlen közelében. A másik Fiat személygépkocsival a gyorsforgalmi út mellett futó vasúti vágány túloldalán vettek fel figyelőállást, nagyjából 120 méterre a leállított autótól. A vágányon már napok óta vesztegelt egy teherszerelvény, ami eltakarta a terroristák figyelőpontját.

Hatalmas detonáció robaja rázta meg Ferihegy környékét

A kivándorlókat szállító és rendőri felvezetéssel érkező busz 1991. december 23-án kora délelőtt 9 óra 40 perckor ért a helyszínre. Amikor az autóbusz elhaladt az üresen parkoló Fiat Tipo mellett, Meyer a távkapcsoló segítségével működésbe hozta az autóban elrejtett pokolgépet,

de az nem a terroristák számára megfelelő pillanatban robbant fel.

A detonáció akkor következett be ugyanis, amikor az autóbusz és a felvezetést végző rendőrautó már elhaladt a Fiat mellett. A robbanás ennek ellenére is iszonyú pusztítást végzett; az autóbusznak lökte a rendőrautót, amely összeroncsolódott, a busz pedig kigyulladt.

A Ferihegyi gyorsforgalmi úton történt merényletben kiégett busz és felvezetőautó roncsai Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

A felvezetőautóban ülő két rendőr súlyos égési sérüléseket szenvedett, a buszban pedig négy utas sérült meg, de szerencsére még mindenki időben el tudta hagyni a lobogó lánggal égő járművet. A pokolgépet rejtő Fiat gyakorlatilag eltűnt a robbanásban, amelynek csak egy mély kráter maradt a helyén. Több, a közelben parkoló autó is súlyosan megrongálódott, és a robbanás epicentrumától számított 300-500 méteren belül álló összes épületnek betört az ablaka.

Boross Péter az 1991 decemberi merénylet idején az Antall-kormány belügyminisztere volt Fotó: Szabó Gábor - Origo

A detonáció utáni zűrzavarban csak kevesen figyeltek fel az út túloldalán csikorgó kerekekkel elszáguldó világos színű Fiat Tipóra. A merénylet hírére Boross Péter, az Antall-kormány belügyminisztere azonnal elrendelte a határellenőrzés megszigorítását, valamint utasítást adott a rendkívüli intézkedések bevezetésére a Ferihegyi Repülőtéren.

A súlyos terrorcselekményt külön nyomozócsoport vizsgálta Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

A reptéri rendőrség valamint a határőrség alegységei néhány perccel a robbantás után lezárták a gyorsforgalmi utat, és valamennyi azon haladó autót megállítottak, illetve átvizsgáltak.

A merénylőket azonban a gyors intézkedések ellenére sem sikerült elfogni.

A merényletet szerencsésen túlélt kivándorlókat egy közösségi szállásra vitték, később pedig egy másik géppel repültek Izraelbe. Antall József miniszterelnök, valamint a magyar kormány elítélte a terrorcselekményt, és külön nyomozócsoportot állíttatott fel a bűntett kivizsgálására, illetve az elkövetők felkutatására.

Antall József, a rendszerváltás első szabadon választott kormányának miniszterelnöke Forrás: Fortepan/Szalay Zoltán

A nyomozók december 27-én a Lágymányoson bérelt lakás mellett megtalálták a másik Fiat Tipót, a lakásban pedig sikerült DNS mintákat rögzíteniük, de a kor bűnügyi technikája még nem tette lehetővé, hogy ez alapján azonosítsák a tetteseket. A terroristák egérutat nyertek, és sikerült elhagyniuk az országot.

Bécs belvárosában, tűzharc közben találták meg a bujkáló terroristákat

A budapesti merényletért az AFP hírügynökséghez eljuttatott arab nyelvű közlemény szerint a Jeruzsálem Megmentéséért Alakult Mozgalom vállalta a felelősséget.

A mozgalom azonban sem a magyar titkosszolgálat, sem pedig a nemzetközi bűnüldöző szervek számára nem volt ismert,

és soha többé nem is jelentkeztek. A Ferihegyi gyorsforgalmi úton történt robbantás hátterére csak a terrorcselekmény után nyolc évvel később derült fény. Meyert és Andrea Klumpot 1999. szeptember 15-én egy lakossági bejelentés nyomán rendőrjárőr akarta igazoltatni Bécsben.

Andrea Martina Klump, a RAF harmadik generációjához tartozó terrorista, és Meyer társa volt Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/Ho

A két terrorsita azonban fegyvert rántott, és rálőtt a rendőrökre. A kialakult tűzharcban az osztrák rendőrök Meyert agyonlőtték, Klumpot pedig elfogták.2001-ben Ausztria Andrea Klumpot kiadta a Német Szövetségi Köztársaságnak, ahol a rotai merénylet miatt már hosszabb ideje körözték. A fogságba vetett nőn elvégzett DNS-vizsgálat bebizonyította, hogy ő is részese volt az 1991-es budapesti merényletnek.

Horst Ludwig Meyer az őt igazoltatni akaró osztrák rendőrökkel vívott tűzharcban halt meg Forrás: APA-PictureDesk via AFP/Artinger Guenter

A ferihegyi robbantás miatt emelt vádat 2004-ben Stuttgartban tárgyalta le a tartományi bíróság. A büntetőeljárásban a bizonyítékok hatására

Andrea Klump beismerte, hogy 1991-ben Meyerrel együtt a lágymányosi lakásban tartózkodott,

de azt tagadta, hogy részese lett volna a merényletnek. A bíróság a vádlott tagadásával szemben azonban bizonyítottnak találta ezt, ezért 32 rendbeli gyilkossági kísérletben való bűnsegédi részességért jogerősen 12 év fegyházra ítélte.

Andrea Klump tagadta a részességét, de ennek ellnére a bíróság bizonyítottnak látta bűnösségét a budapesti terrorcselekményben Forrás: APA / APA-PictureDesk via AFP

A merényletnek volt egy harmadik támogatója is, de az ő személyére és szerepére sohasem derült fény.