Az Új Svéd Ciprusi Expedíció régészei először 2018-ban tárták fel a két bronzkori sírt, mindkettő földalatti kamrát Hala Sultan Tekke ősi városában. A sírokban százötvenöt emberi maradványt és ötszáz temetkezési tárgyat találtak, amelyeket egykor rétegesen egymás tetején helyeztek el, ami a szakemberek szerint arra utal, hogy a sírkamrákat több generáción keresztül használták.
A leletek azt mutatják, hogy családi sírok lehettek az uralkodó elit a városában
– mondta Peter Fischer, a University of Göteborg professzora, az ásatás vezetője a LiveScience online tudományos portálnak. – Egy ötéves gyermek csontvázát is megtaláltuk például, ami mellé arany nyakláncot, arany fülbevalókat és arany tiarát tettek; tehát valószínűleg egy hatalmas és gazdag család gyermeke lehetett.
A sírtárgyak között szerepelnek aranyból, ezüstből, bronzból és elefántcsontból készült ékszerek és egyéb emléktárgyak, valamint különféle kultúrákból származó edények.
Találtunk egy kerámia bikát is, amelynek üreges testének két nyílása van: az egyik a hátán, ahol meg lehet tölteni folyadékkal, valószínűleg borral, a másik pedig az orránál, hogy az emberek igyanak belőle
– mondta Fischer. – Úgy tűnik, nagy lakomákat rendezhettek a kamrában, hogy ezzel is leróják tiszteletüket a halottaik előtt.
Az egyéb sírtárgyak közé tartozott egy vörös karneol drágakő Indiából, egy kék lapis lazuli drágakő Afganisztánból és a Balti-tenger környékéről származó borostyán: a tudósok szerint ezek olyan értékek, amelyek arra utalnak, hogy Ciprus a bronzkorban egy hatalmas kereskedelmi hálózat részét képezte.
A régészek közleménye szerint bizonyítékokat találtak az ókori Egyiptommal folytatott kereskedelemre, köztük arany ékszereket, szkarabeuszokat (bogár alakú, hieroglifákat mutató amulettek) és a Nílus völgyéből importált halmaradványokat.
A csapat az arany ékszereket az ezekhez hasonló, egyiptomi leletekkel hasonlította össze. Ennek eredményei azt mutatták, hogy a legtöbb tárgy az időszámításunk előtt 1350 körüli időszakból való. Egy most felfedezett arany medál egy lótuszvirágra emlékeztett, amelybe drágaköveket is beraktak.
A szakemberek szerint Nofertiti, ókori egyiptomi királyné a XVIII. dinasztia idején, Ehnaton fáraó felesége is hasonló ékszereket viselt.
A kutatók most a sírokban elhelyezett csontvázak DNS-ének elemzésére készülnek, ami feltárhatja, hogy a különböző egyének milyen kapcsolatban állhattak egymással.