Megállapították, milyen hosszú egy nap a Vénuszon

A Vénusz űrszonda felvételen. A sűrű légkör miatt nem látszanak a felszíni alakzatok, csak a felhősávok

Bár a Föld legközelebbi szomszédja, számos rejtély övezi a Vénuszt. Éveken át tartó kutatások eredményeként a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i intézményének (UCLA) tudósai megállapították a Vénusz egy napjának pontos hosszát, tengelyének dőlésszögét és magjának méretét. Eredményeikről a Nature Astronomy című tudományos folyóiratban számoltak be.

Az új radaros mérések alapján megállapítható, hogy

egy átlagos nap a Vénuszon 243,0226 földi napig tart, tehát egy földi év kétharmadáig.

A Vénusz forgási sebessége pedig állandóan változik - olvasható a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

A változásokért valószínűleg a Vénusz sűrű légköre tehető felelőssé. Ahogy a bolygó körül mozog, kölcsönhatásba lép a szilárd talajjal, felgyorsítja, majd lelassítja forgását. Ez a Földdel is megtörténik, viszont itt ez csak egy milliszekundumos változásokat okoz egyik napról a másikra. A hatás sokkal drámaibb a Vénuszon, mivel annak légköre nagyjából 93-szor nagyobb tömegű, mint a Földé.

Megállapították azt is, hogy a Vénusz pontosan 2,6392 fokkal dől egyik oldalára.

A mérések alapján kiszámíthatóvá vált, hogy a bolygó magja mintegy 3500 kilométeres, tehát a Földéhez hasonlatos. Azt egyelőre nem tudták megállapítani, szilárd vagy folyékony a mag.

A Vénusz a testvérbolygónk, mégis ismeretlenek voltak számunkra ezek az alapvető tulajdonságai"

- mondta Jean-Luc Margot, a UCLA tudósa, a kutatás vezetője.

A Vénusz művészi illusztrációja Forrás: ESO/M. Kornmesser & NASA/JPL/Caltech

A Vénuszban és a Földben sok a közös: mindkettő sziklás bolygó, hasonló méretű, tömegű és sűrűségű. Mégis teljesen eltérő módon formálódtak.

Az olyan alapvető ismeretek, mint hogy hány órás egy vénuszi nap, fontos információkkal szolgálnak a két bolygó fejlődésének megértéséhez. A Vénusz forgása és orientációja alapján megállapítható, hogyan oszlik el a tömege. A belső szerkezetéről szóló ismeretek betekintést engednek fejlődésébe, vulkanikus történelmébe és felszíne változásaiba.

A pontos adatok ismeretének hiánya ugyanakkor a bolygón a jövőbeli leszállási kísérletek során akár 30 kilométeres hibákat is eredményezhet.

(Phys.org/MTI)