Gímszarvas borjakkal gyarapodott az Állatpark

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Körösvölgyi Állatparkjában május 13-án és 19-én jöttek világra az első idei gímszarvas (Cervus elaphus) borjak. A kis gímszarvasok, mint minden eddig itt született gím borjú, a hétesztendős büszke bika, Bátor utódja. Fotó: Bencsik Antal Zsolt

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Körösvölgyi Állatparkjában május 13-án és 19-én jöttek világra az első idei gímszarvas borjak. A kis gímszarvasok, mint minden eddig itt született gím borjú, a hétesztendős büszke bika, Bátor utódja.

A gímszarvasoknál az ellés folyamata rövid és a borjú is hamar lábra áll. A gímszarvasok 240 napi vemhesség után hozzák világra borjaikat, melyek testtömege elérheti a 15 kilogrammot is. A nemüktől függően bika- illetve ünőborjak általában nagyjából hét hónapos korukig szopnak, de már három hónaposan elkezdenek füvet is enni. Kezdetben barna alapon fehér pöttyösek, majd 6-8 hónapos korukban színük vörösesbarnára változik.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Körösvölgyi Állatparkjában május 13-án és 19-én jöttek világra az első idei gímszarvas (Cervus elaphus) borjak. A kis gímszarvasok, mint minden eddig itt született gím borjú, a hétesztendős büszke bika, Bátor utódja. Fotó: Bencsik Antal Zsolt Forrás: https://www.kmnp.hu/hu/hirek/gimszarvas-borjakkal-gyarapodott-az-allatpark-243

A Körösvölgyi Állatpark legújabb pöttyös jövevényeit már a látogatók is megtekinthetik.

A gímszarvas hazánk és a Pilisi Parkerdő legnagyobb testű vadfaja, a kifejlett bikák testsúlya meghaladhatja a 200 kilogrammot is. A nőstény állatot tehénnek (ellés előtt ünőnek), míg kicsinyét borjúnak hívják. Agancsot csak a hímek, azaz a bikák viselnek, akik minden tél végén elhullajtják, majd tavasszal újranövesztik fejdíszüket, ami akár 8-10 kilogrammosra is megnőhet. Erdei élőhelyén a gímszarvas legfőbb táplálékát a leveles hajtások és ősszel a makk jelenti. Napi 8-10 órát táplálkozik, aminek felében kérődzik.

Szaporodási időszaka, a jellegzetes szarvasbőgés szeptemberben kezdődik.

A bikák ilyenkor hangos bőgésükkel csalogatják magukhoz a teheneket, és ijesztik el vetélytársaikat, akikkel gyakran össze is csapnak. A Pilisi Parkerdő szakemberei minden évben vezetett túrákat szerveznek a szarvasbőgés iránt érdeklődők számára.

Gímszarvasok (Cervus elaphus). Forrás: http://parkerdo.hu/vadvilag/vadfajok/gimszarvas/

A gímszarvas borjak április-májusban 10 kilogramm körüli testtömeggel születnek. A szarvastehén jó anya, hosszan gondozza kicsinyét, akit 6-8 hónapon keresztül szoptat. A tehén és borja szagról ismerik fel egymást. Az ünők életük végéig anyjukkal maradnak, míg a bikaborjak egy-másfél év után önállósodnak.

Gímszarvas (Cervus elaphus) lábnyom. Kirándulásokon gyakran találkozhatunk nyomaival a puha talajon vagy a hóban. Nyomképe 8-13 centiméteres, a bikáé nagyobb és erőteljesebb, mint a teheneké. Forrás: http://parkerdo.hu/vadvilag/vadfajok/gimszarvas/

A gímszarvas érzékeny állat, sokkal kevésbé alkalmazkodóképes, mint például a vaddisznó. A nagyfokú emberi zavarás miatt a 80-as években eltűnt a budapesti erdőkből, de a Budai-hegység fővárostól távolabb eső részein, a Pilisben, a Gödöllői-dombságban és a Gerecsében stabil az állománya.

(Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park, Pilisi Parkerdő)